Lesznek-e hosszú távú gazdasági hatásai a hamu-krízisnek? Megváltoztathatja a világot egy hamut okádó vulkán? Elkezdődött a légiközlekedés alkonya?
2010. április 24. szombat 11:16 - Páczai Tamás
Kevesebb már a lávahamus bárányfelhő az égen, megindultak a repülők is végre. Több nap fejetlenség, tanácstalanság után Európa fellélegezhet, az élet szép lassan visszatérhet a megszokott, régi kerékvágásba. Vagy nem. Ha megint több lesz a fekete bárány a levegőben, lent maradnak a repülőgépek: megint annyi lesz a turizmusnak, a friss banánnak, a kenyai tulipánnak.
A hamu-krízis várható gazdasági hatásait, a földi és légi közlekedésben várható változásokat a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársával, Bank Dénessel elemeztük.
Mi a várható gazdasági hatása az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörésének?
Ezt ma még senki sem tudja.
Mégis, mi várható? Markánsan megváltozhat-e az emberiség tömegközlekedése? Új irányt vehet-e a repülőgépek fejlesztése?
Vis Major
Jelentése: nagyobb erő, elháríthatatlan külső akadály. Jellegzetesen vis maiornak tekinthetők a természeti csapások és egyéb katasztrófák – árvíz, tornádó, földrengés, hajótörés, tűzvész – valamint olyan emberi megmozdulások, amelyek ellenállhatatlan, elemi erővel hatnak – háború, forradalom, rablótámadás, stb.
A vis maior jogi fogalom is, jellegéből fakadóan sem bekövetkezéséért, sem következményeiért nem felelős senki, így ezek nem róhatók fel senkinek. Amennyiben tehát egy eljárás során megállapítást nyer, hogy egy bekövetkezett esemény vis maior volt, az egyéni felelősség kérdését elvetik.
Ez egy viszonylag egyszerű közgazdasági kérdés. Fejlesztések ugyanis csak akkor várhatóak a légitársaságok részéről, ha ilyen jellegű vulkánkitörés többször és kiszámíthatóan fog előfordulni a jövőben. Amíg 1-2 hetes kiesések vannak, addig nem várható, hogy a légitársaságok új fejlesztésekbe fognak, hiszen ennek hatalmasak a költségei. Gondoljunk bele: az egész légturbinás technikát újra kellene gondolni.
Nagyobb válságba kerültek a társaságok, mint a 2001. szeptember 11-e után?
Nagyon nehéz kiszámítani ezeket a hatásokat, annyira összetett a kérdés. Ilyen esetekben általában becslésekre hagyatkoznak, amik azonban meglehetősen pontatlanok. Azt sem lehet most pontosan tudni, mennyire reálisak azok a sajtóban megjelent adatok, amelyek nagyjából egymilliárd dollár körül állapítják meg a légitársaságok által elszenvedett károkat.
Sérülékeny a légiközlekedés?
Nem. Ugyanilyen problémák előfordulhatnak a vasúti vagy a közúti közlekedésben is. Kiszámíthatóság szempontjából pedig sokkal pontosabb a légiközlekedés. Ilyen jellegű természeti katasztrófára - egy vulkán működése miatt leáll a légiközlekedés- még nem volt példa, ezért szerintem elhamarkodott volna messzemenő következtetéseket levonni az elmúlt időszak tapasztalataiból.
Fel lehet készülni egy hasonló jellegű katasztrófa kivédésére, kezelésére a jövőben?
Sem a társaságok, sem a fejlesztők nem fognak erre külön felkészülni. Vis majornak tekintik a továbbiakban is, a veszteségeket pedig néhány fél el fogja könyvelni, gondolok itt a légitársaságokra, utazási irodákra, logisztikai vállalkozásokra. Előreláthatólag néhány héten belül a mostani helyzet megoldódik. Ha hónapokig pöfékelné a hamut a vulkán, akkor nyílván megváltozna a helyzet: a társaságok érdekeltek lennének abban, hogy dollár milliárdokat öljenek kutatásba, fejlesztésbe.
Elmélyítheti azt a világgazdasági válságot, amelyből egyes vélemények szerint kilábalóban vagyunk, hiszen borúlátóbb elemzők szerint csak egy könnyebb periódusát éljük?
Az mindenképpen szerencsés, hogy nem a válság mélypontján jött ez a nem várt esemény. Viszonylag gyors lefutású, így hosszan tartó károkat nem okozhat. Az eddig elszenvedett károkat le kell nyelni, ennél többet egyelőre nem tehetünk.
