New York Times:

A New York Times április 25-i cikkében beszámol arról, hogy a Fidesz vasárnap bebiztosította magának a kétharmados többséget. Az amerikai lap arról is ír, hogy a harmadik helyen befutó szélsőjobboldali Jobbik szereplése erőteljes nemzetközi ellenérzéseket váltott ki, melynek oka a párt alig burkolt antiszemitizmusa és a roma lakossággal szembeni retorika.

A lap Gyulai Attilát, a Political Capital ügyvezetőjét kérdezte a helyzettel kapcsolatban. A szakértő elmondta, hogy „az új kétharmados kormánytöbbség azt jelenti, hogy nem kell egyezkedni a Jobbikkal és lehetőség van a befolyásának (a Jobbik – szerk.) csökkentésére is”. „Erre a Jobbik valószínűleg látványos szóbeli kirohanásokkal fog reagálni, ám a döntéshozatal területén komoly kisebbségben lesz” – mondta Gyulai.

A határozott többség lehetővé teszi Orbán Viktor számára, hogy olyan kérdésekben hozzon döntéseket, mint az állami bürokrácia karcsúsítása, a határon túli magyarok állampolgárságának megadása, illetve a parlamenti képviselők számának lefelezése. Ezzel szemben az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a kormányra könnyen visszaüthet, ha nem sikerül az ígéreteknek megfelelően kivezetni az országot a recesszióból – írja az amerikai lap.

Emellett a NYT arról is említést tesz, hogy a jövendőbeli kormány tárgyalásokat kíván kezdeményezni az IMF-el, hogy a jelenleg 2010-re előirányzott 3,8 százalékos deficitet magasabbra tolhassa ki. Az elemzők szerint azonban a már így is aggódó nemzetközi pénzpiacok miatt nehezen térhet majd el az IMF által előírt megszorításoktól.

Telegraph:

A brit Telegraph által közölt cikkben az eredmények ismertetése mellett arról ír, hogy az 1998-2002 között már kormányzó Fidesz ígéretei között szerepel, hogy csökkenti a kormányzati és önkormányzati kiadásokat, egyszerűsíti az adórendszert, megadja a környező országokban élő magyaroknak az állampolgárságot, valamint megfelezi a parlamenti képviselők számát.

A Jobbik szereplését a brit lap is kiemeli. Ezzel kapcsolatban a cikk megjegyzi: „A Jobbik arra használta fel a gazdasági válságot, hogy újjáélessze azt a magyar tradíciót, hogy a munkanélküliségért és szegénységért a cigány és zsidó kisebbségeket hibáztatják”.

A cikk a Jobbikkal kapcsolatban megjegyzi, hogy közeli kapcsolatokat ápol a Magyar Gárda névre hallgató félkatonai csoporttal, melynek jelképei - a háború alatti magyar náci párt –a Nyilaskeresztes Pártét követik. Vona Gábor Jobbik elnök, pedig bejelentette, hogy a Gárda betiltott egyenruháját kívánja viselni a parlament alakuló ülésén.

Guardian:

A szintén brit Guardian kiemeli, hogy a Fidesz által elnyert kétharmados többség lehetővé teszi, hogy megváltoztathassa az önkormányzati törvényt, a választási törvényt, vagy akár az alkotmányt is.

Emellett lehetősége van a környező országok több milliós magyar kisebbsége számára megadni a kettős állampolgárságot, ami azonban feszültségekhez vezethet Szlovákiával és néhány további szomszédos állammal.

A Fidesz ígéretei között szerepel a munkahelyteremtés, az adócsökkentés, valamint az állami bürokrácia megnyirbálása a gazdaság újjáélesztése érdekében. Emellett az is elhangzott a párt részéről, hogy új megállapodást kíván kötni a nemzetközi hitelezőkkel – mint az IMF és az EU – melyek megmentették az országot a gazdasági összeomlástól 2008 októberében. A brit lap arra is emlékeztet, hogy a jelenlegi megállapodás ez év októberében jár le.

Financial Times:

A Financial Times-ban április 25-én megjelent cikk hangsúlyozza, hogy a külföldi befektetők egy erős Fidesz kormányban reménykedtek. Mint ahogy arra a lap rámutat a befektetők abban reménykednek, hogy egy stabil kormány megteszi a szükséges reformlépéseket, melyre a válság sújtotta Magyarországnak szüksége van – ezek közül kiemelve az ormótlanul nagy bürokrácia lefaragását.

A cikk megjegyzi, hogy az 1998 és 2002 között miniszterelnök Orbán Viktor nagy visszatérése a választás következménye. „A 2002-es és 2006-os egymást követő választási vereségek egészen biztosan kudarcra ítéltek volna egy kevésbé szívós és erőteljes politikai személyiséget” – jegyzi meg a cikk Orbánnal kapcsolatban. Orbánnal kapcsolatban László Csaba a CEU közgazdásza megjegyezte, hogy „megtanulta mit mondjon a közügyekről”. A szakértő azt is hozzátette: „Megtanulta, hogy egy vele szemben bizalmatlan befektetői környezetben hogyan éljen és hogyan szerezze meg ezt a bizalmat”. A cikk arra is rámutat, hogy Orbán ellenzékben szembement a szocialisták kiadáscsökkentő terveivel és ígéretei között szerepelt, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremt, szemben áll a szigorú megszorító intézkedésekkel.

A brit lap Szabados Krisztiánt a Political Capital ügyvezetőjét idézi: „A Fidesz tele van tervekkel, de nincs igazán koherens pénzügyi és gazdasági stratégiája. Van egy olyan érzésem, hogy nem igazán tudják mit is akarnak.”

Az elemzők gyakran állítják, hogy Orbán politikai és gazdasági felfogását gyakran jellemzik a nacionalista és a populista felhangok. Ezzel kapcsolatban a cikk megjegyzi, hogy Orbán ígéretet tett, hogy gátat szab a külföldiek földvásárlásának. Emellett állampolgárságot ad a környező országokban élő magyaroknak – ami biztosan neheztelést vált majd ki Szlovákia részéről.
(Első forduló utáni lapszemlénket itt olvashatja)