Első körben Bakonyi Lászlót, az Oktatási Hivatal elnökét kérdeztük az érettségiről.

Miben változtattak az elmúlt évekhez képest az érettségi lebonyolításában? Milyen újítást hoz a 2010-es érettségi?

Az idei évben nem változik érdemlegesen az elmúlt évekhez képest sem az érettségi tartalma, sem a lebonyolítása, amely húsz éve változatlan. A szakmai tartalom egy kormányrendelet által változott, de egyéb újítás idén nem történik.

Az elmúlt években szinte mindig voltak az érettségi körül botrányok, viták. Az idei évben mit kívánnak tenni ennek kiküszöböléséért?

A rendelkezésemre álló információk szerint botrány utoljára 2005 tavaszán volt az érettségi körül, azóta botrányra nem került sor. Szakmai viták előfordultak arról, hogy megfelelő-e az érettségi kérdéssor, de én ezt nem tartom botránynak. A megoldókulcsokról is van minden évben vita, valaki félrenéz valamit, esetleg kiderül valami, ami tényleg változtatásra szorul.

Manapság az érettséginek nincsen akkora jelentősége, mint amilyen volt mondjuk tíz-húsz esztendővel ezelőtt.

A középiskolai érettségi a kilencvenes évek óta valóban veszített a súlyából, amióta sokkal többen jutnak el az érettségi szintjére, mint korábban. A vizsgákat nem sokkal többen teszik le mint korábban, de a társadalom alacsonyabbra értékeli ennek a vizsgának a súlyát, ami egy természetes folyamat. Megfordítani csak az érettségizők létszámának jelentős csökkenésével lehetne.

A felsőoktatásban való továbbtanulás pedig egy társadalmi folyamat, ami az egész világon megfigyelhető. Egyre többen kívánnak felsőfokú végzettséget szerezni. Idén megközelítőleg 27.000 tanuló tesz emeltszintű vizsgát, ami tíz százalékkal magasabb az elmúlt évekhez képest.

Talán ki lehet jelenteni, hogy ma szakmát tanulni nem „divat”, még akkor sem, ha ezzel akár a többszörösét is megkeresheti a leendő munkavállaló, mintha egyetemen tanulna tovább.

Ez valóban egy megfigyelhető folyamat, hogy egyre kevesebben jelentkeznek szakképzésre, illetve egyre kevesebben fejezik be a szakképzést. Azt nem mondanám, hogy a felsőoktatásban túlképzés van, hiszen közülük kerül ki a legkevesebb munkanélküli. Az lehetséges, hogy nem a szakmájukban fognak elhelyezkedni, de el fognak helyezkedni a munkaerőpiacon.

Az elmúlt években történtek újabb változások a szakképzés szempontjából, idén kerül bevezetésre az előrehozott szakképzés, aminek keretében bizonyos szakmáknál már 9. évfolyamban elkezdődhet a szakmai képzés. Azt gondolom, ez egy helyes tendencia. Másrészt bevezetésre kerültek olyan ösztöndíj-rendszerek, mely a szakképzésben folytatott tanulmányok felé orientálják a fiatalokat, és szüleiket.

Természetesen az érintettek véleményére is kíváncsiak vagyunk, ezért a Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola egyik idén érettségiző tanulóját faggattuk.

Hogyan készülsz az érettségire?

Az Oktatási Minisztérium honlapján fent vannak a régebbi érettségi tételek, azokból készülök. Matekból, töriből, angolból, és magyarból fogok érettségizni.

Mennyire érzed magadat felkészültnek?

Isten igazából négy évig tanultam angolt, de úgy érzem, hogy semmire sem tanítottak meg ezalatt a négy esztendő alatt annak ellenére, hogy nagyon könnyű egy érettségit letenni, legyen az bármelyik tantárgy. Akinek van egy kis logikája, és ismeri az atlaszok illetve a függvénytábla használatát, az nagyon könnyen teljesíteni tudja az érettségit.

Hogy-hogy nem tanítottak meg az angol nyelvre négy esztendő alatt? Mit csinált a tanár?

Elsősorban humorizálással ment el az idő. Ez az igazi tengés-lengés. Én sem akarok oktatni, őket sem érdekli annyira az anyag, az érettségi úgyis csak egy év-két év múlva lesz. Húzódik a dolog, és két héttel előtte jut eszébe, hogy tanítani is kellene valamit.

Mit szólsz a kétszintű érettségihez?

Minket elsősorban középszintű érettségire készítenek fel. A tanár örül annak, ha egy diák közli vele, hogy emeltszintű érettségit szeretne tenni. Nekem van egy osztálytársam, aki kitalálta, hogy emeltszintű érettségit szeretne tenni. Vitte a tételeket a történelemtanárnak, aki még elolvasni sem volt hajlandó ezeket. Elkergette őt, azt mondta, hogy őt ezzel ne zaklassa.

Jól gondolom, hogy továbbtanulnál?

Igen, mindenképpen, bár nem hiszem hogy ehhez szükséges lenne az érettségi, mivel művészeti pályán tanulok, ide nem számítanak a pontok. Ettől függetlenül persze komolyan veszem.

Miért nem mész el vízvezeték szerelőnek? Anyagilag sokkal jobban keresnél, mintha diplomát szereznél.

Nem szeretnék fizikai munkát végezni, én művésznek készülök. Talán ebből adódik, hogy nem tartom ezeket a szakmákat olyan sokra, és így is lettem nevelve 18-19 esztendőn keresztül.

Van-e egyáltalán értéke az érettséginek?

Szerintem nem túl sok, ugyanis mindenki képes letenni, aki ide kerül. Ki az aki megkérdezi, hogy hanyas lett az érettségid? Egyetemre meg mindenkit felvesznek, aki jelentkezik. Pont tegnap néztem a ponthatárokat, azt vettem észre, hogyha szabadbölcsészetre akarok felvételizni, lehet hogy az ELTE-re nem vennének fel, egy másik pesti egyetemre be tudnék kerülni.

Tehát mindenképpen továbbtanulsz. El tudod azt képzelni, hogy külföldön kamatoztatod az itt megszerzett tudásodat?

Én csak ezt tudom elképzelni. Ha mégis itt lennék még mindig tíz év múlva, az nagyon elkeserítő lenne. A baráti társaságom is így gondolkozik.

De mi volt a helyzet a múltban? Az ismert (?) táncdalénekest, Uhrin Benedek bácsit kérdeztük.

Hogy érzi? Önnek olyan dolgokat tanítottak az iskolában, amit tudott hasznosítani a későbbiekben?

Persze, nagyon is sokat tanítottak nekem az iskolában olyan dolgokat, amelyeknek volt is értelme. A jövőről és a múltról is oktattak. A történelmet, és a térképet nagyon kellett ismerni. A térkép ki volt téve a teremben. Nekünk hátat kellett fordítani, és a feladatunk az volt, hogy rábökjünk, melyik város melyik tájon van.

Milyen volt az érettségije? Milyen segédletet használhattak abban az időben?

Sokan voltak ott. Ebben az időben nyilvános volt az érettségi. Ott volt a tanfelügyelő, és mivel a hittan is nagyon fontos volt, egy pap is helyet kapott az elnökségben. A szülők, és a meghívott vendégek is részt vehettek a vizsgán. Nagyon is izgultam nem csak érettségi előtt, hanem minden nap: aki nem tanulta meg a leckét, az körmöst-ülepest kapott. Ebben az időben divat volt a gyerekeket így fenyíteni, hogy sokat tudjanak. Én szerintem sokat is tudtunk.