Jobbik

Gyüre Csaba : a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak.

Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében.

A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja - tette hozzá.

Gyüre Csaba emlékeztetett: a Jobbik programja a kétkamarás parlament létrehozását sürgette, de mivel erre jelenleg nincs esély, azt javasolják, hogy a jövőben legfeljebb 200 fős Országgyűlés egészüljön ki 26 határon túli magyar képviselővel.

Hozzátette: örül annak, hogy a Fidesz első javaslatainak egyike a külhoni magyarok honosítását célozza, de szomorú, amiért a leendő kormánytöbbség nem támogatja a választójog kiterjesztését.

Arra is kitért, hogy mivel a szórványban élő magyarság egy része mára "elvesztette a nyelvét", az állampolgárság nyelvismerethez kötésével olyanokat fosztanak meg a magyar állampolgárságtól, akiknek magyar az identitásuk.

A politikus felszólalásában a XXI. század eddigi legszégyenteljesebb magyarországi eseményének nevezte a 2004. decemberi népszavazást. Mint mondta, "Gyurcsány Ferenc ellene fordult saját nemzetének", és hazug kampánya a határon túli magyarok elárulásához vezetett.

Gyüre Csaba kijelentette: az Országgyűlés azzal is tartozik a külhoni magyaroknak, hogy június 4-ét emléknappá nyilvánítja.

A politikus Európa szégyenének nevezte, hogy a bécsi döntéseket meghozó "úgynevezett fasiszta államok" kivételével senki sem próbálkozott az igazságtétellel, noha a határon túli magyaroktól 1920-ban nem kérdezték meg, hogy akarnak-e más állam polgárai lenni.

LMP

Mile Lajos, az LMP vezérszónoka az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában a Parlamentben azt mondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan "olcsó" versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar.

Elmondása szerint a jelenlegi állapot diszkriminatív, ezt jog és kötelesség is megszüntetni. Szerinte a 2004-es népszavazás óriási károkat okozott, a magyar politikának súlyos adósságai vannak. Ez a törvényjavaslat reményeik szerint az anyaország és a kisebbségi magyarok közötti viszony normalizálásának fontos eleme. Ugyanakkor az LMP-s képviselő óva intett attól, hogy bárki "csodát várjon" a törvényjavaslattól.

Az LMP támogatja a gyorsított, egyéni döntéshez kötött elbírálást az automatizmus helyett és jónak tartják, hogy a javaslat illeszkedik a nemzetközi jogrendhez, nem sérti az EU-s szabályokat sem.

Mile Lajos szerint olyan úton indultak el, amely korszerű nemzetképhez vezet, amelyben természetesen belefér az, aki magyarnak vallja magát. Olyan nemzetet akarnak, amiben az otthonosság a domináns és nem a traumák - fogalmazott.

Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, többek között a névhasználattal, valamint a felmerülő költségekkel kapcsolatban is. Mile Lajos szerint pontosítani kell a magyar származás leírását, és azt is, hogy a családfát milyen mélységben vizsgálják a magyar származás után kutatva.

Kitért arra is, hogy bár történelmi pillanatnak tartják a határon túliak ezt a javaslatot, de szerintük a felvidéki magyaroknak egy kis kivárással többet segítettek volna.

Szabó Tímea, a párt képviselője elmondta azt is: a jelenleg hatályban lévő törvény az állampolgárság elutasítása esetén nem ad jogorvoslatra lehetőséget, amely egyedülálló gyakorlat. Ez az alapvető emberi méltóságot sérti. Ezzel kapcsolatban módosító javaslatuk is lesz - tette hozzá.

MSZP

Az MSZP halasztást és "normális előkészítést" javasolt az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában.

Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit.

Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel, és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése - fejtette ki Harangozó Gábor.

A politikus kiemelte, hogy a javaslat előkészítetlensége miatt a határon túli magyarok nem kerülhetnek a jelenleginél rosszabb helyzetbe.

Az Országgyűlésnek ugyanakkor "történelmi, erkölcsi és politikai felelősséggel tartozik a határon túli magyarság nyelvének, kultúrájának, magyarságtudatának megmaradásáért" - mutatott rá Harangozó Gábor.

Kiemelte: a magyar államnak ehhez hasonlóan minden eszközzel segítenie kell, hogy "határon túli nemzettársaink szülőföldjükön, magyarként boldogulhassanak és szorosan kapcsolatot tarthassanak az anyaországi magyarsággal".

Az MSZP nyitott arra, hogy folyamatosan újragondolja a határon túli magyarokhoz való viszonyát és keresse az összetartozás új, konkrét eszközeit, illetve annak szimbolikus kifejezőit - fűzte hozzá a szocialista politikus.