Oszkó intézkedett Malév-ügyben

Oszkó Péter szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a 2007. májusában - a Malév privatizációját követően - kötött garancia-megállapodás kapcsán akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet - áll a közleményben.

A pénzügyminiszter indokoltnak látja, ha a vizsgálat alapján bármely büntetőjogba ütköző cselekmény gyanúja megalapozottnak bizonyul, akkor az MNV Zrt. haladéktalanul tegye meg a szükséges jogi lépéseket. A Malév helyzetének rendezéséről - hosszas tárgyalások után - az idén februárban állapodott meg a magyar és az orosz fél. A megállapodás eredményeként a magyar állam a Malév - döntően a cég köztartozásainak tőkévé alakításával - többségi tulajdonosa lett. A tulajdonosnak nem fizetett, hanem, mint az ügyvezető pénzügyminiszter fogalmazott, kiszorította a tulajdonból. A magyar állam a Malév 95 százaléknyi részvényét szerezte meg, a fennmaradó hányad pedig az AirBridge Zrt.-é maradt.

A magyar-orosz megállapodást a február 26-i kormányhatározat részletesen ismerteti. Ebben már szerepel az a "bizonyos" 32 millió euró viszontgarancia, amely miatt a Fidesz-KDNP az ügyvezető pénzügyminiszter bizottsági meghallgatását kezdeményezte, a Jobbik pedig csütörtökön feljelentést tett.

Oszkó Péter a bizottsági meghallgatáson szerdán azt mondta: a magántulajdonban lévő Malév - a magyar jogba ütközően - viszontgaranciát adott a Vnyesekonombanknak, de nem 32 millió euró, hanem ennél nagyobb összegre. A magyar-orosz tárgyalások eredménye, hogy ezt a viszontgaranciát, azaz a Vnyesekonombank követeléseinek teljesítését szolgáló összeget 32 millió euróban maximálták, és kikötötték, hogy a kifizetést a Malév a bíróságon visszakövetelheti.