Amire büszkék

A tavalyi év egyértelműen a sikerről szólt a színház életében. Alföldi rendezésében bemutatásra kerülő „Bánk Bán - junior –„című darab igazi fordulat volt az igazgató rendezői pályafutásában. Míg korábban oly annyira jellemezte a hatásvadászat, a felesleges díszletek színpadra citálása, addig ez a darab nélkülözte a szinte már védjegyének számító haszontalan kellékeket. Értékét jelzi az a tény is, hogy Asboltné Czapári Beáta tanárnő jóvoltából az előadás érettségi tétel lett a budapesti Kempelen Farkas Gimnáziumban.

Vendégjátékok tekintetében is bőséges volt az év, az izraelita színházak Gólem Fesztivál névre keresztelt előadássorozatán négy színdarab került bemutatásra.

Alföldi külön kiemelte a Mundruczó Kornél által rendezett „A Jég” című darab hallatlan sikerét, mely a szarajevói MESS fesztiválon elnyerte a legjobb közép-európai előadásnak járó Ezüst babérkoszorú, a zsűri különdíját a legjobb társulatnak, valamint a szarajevói Dnevni avaz című napilap díját a legjobb előadásért. Alföldi szavaival élve abszolút nem a színház „nyomult”, hanem meghívásra került ki a darab a fesztiválra.

Jobb később, mint soha

A Művészetek Palotájával közös produkcióban valósult meg 2009 októberében Schiller: Ármány és szerelem című darabjának bemutatója, mely a MüPa-beli előadások után, 2010. február 5. óta a Nemzeti Színházban látható. Hiába van nagyon közel egymáshoz a két kulturális létesítmény, összefogásukra 2009 októberéig kellett várni.

Egy másik nagy összefogás

Őze Áron, a Magyar Színház igazgatója a színház 2010 május 1-i, Fővárosi Vidámparkban megtartott rendezvényén beszámolt a Magyar Színház (egykori Nemzeti Színház) és a jelenlegi Nemzeti Színház megállapodásáról. A megállapodás szerint a két színház társulatának tagjai a későbbiekben közös produkciókban működhetnek közre. Ezt megelőzően a két színház közös bérletsorozata kerül meghirdetésre.

A Nemzeti Színház részéről Shakespeare Lear Királya, valamint Fejes Endrétől a „Jó estét nyár, jó estét szerelem”, a Magyar Színháztól pedig Molnár Ferenc „Liliom” című darabja, valamint a Kaméliás hölgy, Alexandre Dumas műve lesz a közös bérlet műsorán.

Egy kuriózum

A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította, a Nemzeti Színház sajátos módon kapcsolódott ehhez a nemes vállalkozáshoz: a maga eszközeivel kívánta ráirányítani a figyelmet az alapvető emberi értékekről, törvényekről való gondolkodásra, és arra, vajon a XXI. század embere mennyire érzi magáénak ezeket az erkölcsi alappilléreket. Rakovszky Zsuzsát, Bereményi Gézát, Esterházy Pétert, Darvasi Lászlót, Garaczi Lászlót, Háy Jánost, Lőrinczy Attilát, Vinnai Andrást, Visky Andrást, Závada Pál kérték fel arra, hogy írjanak színdarabot a Tízparancsolat egy-egy parancsolatáról. A szerzők teljes egyetértésben, illetve konszenzussal kiválasztották a számukra legizgalmasabb parancsolatot. Érdekes.

És egy jó ötlet

A „Nemzeti 11” elnevezésű akció keretében minden hónap 11-én a vásárlók 30%-os kedvez¬ménnyel juthatnak jegyekhez és bérleteikhez a jegypénztárban és a jegyirodában, közvetlenül valamely színművészünktől. Az akció keretében nemcsak kedvezményesen vásárolhatnak jegyet, hanem a korábban csak színpadon látott művészekkel is személyes kapcsolatba kerülhetnek a színház látogatói.

Az „újoncok”

A 2010/2011-es évadban a társulathoz csatlakozik Znamenák István (Jászai-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje), a kaposvári Csiky Gergely Színház vezető színésze, akit a Nemzeti Színház közönsége már láthatott a Gothár Péter rendezte Lear királyban, Kent szerepében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen végzett színészhallgatói, Farkas Dénes, Fehér Tibor és Szatory Dávid Gálffi László osztályából, akik színházi gyakorlatukat töltötték a Nemzeti Színházban, szintén a Nemzeti Színházhoz szerződnek.

A végére a furcsaság

Alföldi a sajtótájékoztató végén mielőtt bárki kérdést tehetett volna fel, közölte az újságírókkal, hogy az ő kinevezése 2013 decemberéig szól, Stohl András pedig a Nemzeti Színház társulatának tagja, és az is marad. Mindezzel nyilvánvalóan elejét akarta venni az ő esetleges távozását, illetve a Stohl-ügyet firtató újságírói kérdéseknek. A hangnemből világos volt, hogy egyik témára sem kíván többet reagálni, s szűkszavú bejelentésével le is tudta a kötelezőt - annak ellenére, hogy sokakat érdekel.

Ez a cinikusság és a média ilyetén való "kezelése" azonban méltatlan egy igazgatóhoz.