Ma jelent meg a hír, miszerint először állítottak elő szintetikus DNS-t.

Ez így megfogalmazva nem egészen pontos. A nukleotidokat, melyekből a DNS áll, már korábban is tudtak szintetizálni. Azt nem tudták elérni, hogy viszonylag nagy DNS darabokat összeállítsanak, ami egy technológiai lépés. Most ez sikerült egy mikroorganizmusban, nevezetesen egy baktériumban.

Nem az a hír lényege, hogy DNS-t sikerült szintetizálni, hanem sikerült egy élő sejtben egy mesterséges beavatkozás mely a DNS-t a sejten belül működőképessé tette.

Milyen lehetőségek rejlenek a technológiában?

A Szegedi Biológiai Központban létezik egy munkacsoport melynek vezetője Pósfai György. Ott már a gyakorlatban foglalkoztak a kérdéssel.

Például gyógyszert lehet előállítani biológiai hulladékanyagból, melyet más módon drágább lenne. Vagy akár olajfaló mikroorganizmusokat lehet mesterséges úton előállítani, ezek az olajszennyezések felszámolásában tudnak segíteni.

Sok hasonló példa van már, de még, hogy mondjak egyet: növényi hulladékokból lehet műanyagot előállítani a technológia segítségével.

Hol állnak Magyarországon a genetikai kutatások?

Mostmár nagyon nehéz kifejezetten magyar kutatásról beszélni, majdnem minden nemzetközi együttműködésekben történik. Mind az anyagi háttér biztosítása mind a kutatás megvalósulásának szempontjából.

Meg vagyok győződve, hogy Magyarországon nem kap elég támogatást általában a tudomány, illetve nincsenek kiforrott pályázati rendszerek. Nem is a pénzhiány a legnagyobb baj, hiszen a mostani kutatások zömmel európai finanszírozásból jönnek létre.

Hogy lehetne ezen segíteni?

Magam is nagyon sok problémát láttam ezzel kapcsolatban az elmúlt években. Fontos volna a magyar kutatási infrastruktúra átláthatóvá tétele, erre készült is egy projekt NEKIFUT névvel.

A Magyar Tudományos Akadémia létrehozta a LENDÜLET nevű programot, melynek eredményeképpen fiatal, tehetséges kutatókat lehet hazahozni, annyi pénzzel, hogy itthon meg tudja alakítani saját munkacsoportját, vagy itthon lehet őket tartani.

Vannak jó kezdeményezések, de az igazán nagy probléma még megmarad: a széttagoltság.

Milyen tudományetikai kérdéseket vet fel a mostani eredmény?

Súlyos, nagyon súlyos kérdéseket vet fel. Craig Venter aki bejelentette ezt a hírt úgy aposztrofálta, hogy „creation”, vagyis „teremtés”. Ez a világban kiváltott egy negatív reakciót és szerintem fellengzősen használt szó. Úgy gondolom, hogy etikailag nincs nagy eltérés a szintetikus biológia bevezetése és egy hibás DNS darab vagy gén megjavítása között. De ezt teremtésnek hívni nem volna szabad.

Etikai szempontból tehát még mindig komoly és heves viták várhatóak.