Hátráltatja Görögország az USA-t?
Miután Európát és a közös európai valutát is megrázta a görög válság, úgy tűnik hatása tovagyűrűzik. A korábban górcső alá vett Kínát érintő hatása mellett, az USA-ban és Dél-Amerikában is érezhető a görög válság.
2010. május 25. kedd 07:19 - Telkes Árpád
Óvilágból az Újvilágba
Kamatemelkedés
A mostani válság hatására a befektetők egyre kevésbé bíznak az állampapírokban. Ha egy adott állam csődbe megy, a befektetők kis valószínűséggek kapják vissza pénzüket. Csak egy módon lehet egy országba pénzt csalogatni: kamatemeléssel. Ez azt jelenti, hogy a nagy várható hozam miatt kockáztatnak a befektetők
Hiába az egyik legkisebb európai gazdaságról beszélünk, a tény, hogy a közös európai valutát már bevezette az ország, ez pedig felerősíti a hatásokat. Miután az Európai Uniót és magát az eurót is megrendítette a görög válság, most már érezhető hatása a tengeren túli
államokban is.
Latin-Amerikában a brazil kormány az állampapírok kibocsátásának visszafogására kényszerült, miután a görög állammal történtek immár globálisan éreztetik hatásukat. Az elvárt hozam, kamatok az egekbe szöktek.
Világszerte tíz vállalat volt kénytelen elhalasztani részvényeinek tőzsdére bocsátását. Ez 2008 októbere óta a legtöbb egy hét leforgása alatt.
Az euró kihat az USA-ra is
A feszült nemzetközi gazdasági helyzet kihat az USA-ra is. Miután kezd magához térni az amerikai munkaerőpiac az elmúlt évtizedek legkomolyabb válságából, félő, hogy a mostani helyzet lelassítja, vagy akár vissza is fordítja az USA recesszióból való kilábalását.
A Görögország példájából kiinduló globális félelem akár a fogyasztást is visszafoghatja. Eközben a részvény portfóliók zsugorodnak és a hitelek egyre drágábbak lesznek vagy akár hozzájuk sem lehet jutni: a világon mindenhol egyre kisebb a bankok hitelkínálata, ezt Magyarországon is tapasztalhatjuk.
A félelem oka
Drága a pénz
Az államok az például állampapírjaikból míg a vállalatok a részvényeikből tehetnek szert pénzre, tőkére. Azonban ezt vissza is kell fizetni, a mostani hozamelvrások miatt azonban ezek a „hitelek” nagyon drágává váltak.
Az amerikai bankoknak megközelítőleg 3600 milliárd (!) dollárnyi kihelyezésük van európai bankoknál. Ebből ezer milliárd francia és német pénzintézeteknél, de a válság során sokszor aggodalommal tekintett Spanyolországban is mintegy 200 milliárd.
Ez az óriási pénzmennyiség már komoly hatással van az amerikai bankokra. Ennek következtében valószínűsíthető, hogy hasonló
védekező pozíciót foglalnak el a bankok, mint 2008 őszén – a Lehman Brothers bedőlése után.
Ez a gyakorlatban kis mennyiségű és nehezen megszerezhető hitelekkel, kis mértékű hitelkártyakibocsájtással és a visszafogott kisvállalkozói hitelezéssel jár. Aminek folyományaként a fizetőképes kereslet újra zsugorodhat.
S ezzel vissza is ugrottunk az első kockára.
