Obama: fegyverhez nyúlni, csak a legvégső esetben

Az elkövetkező évek katonai és diplomáciai tevékenységének alapjait körvonalazó dokumentum szerint az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában a fegyveres megoldás az utolsó eszköz. Az új doktrína lényegében szakítást jelent a Bush-kormány "Amerika mindent egyedül megold" megközelítésével; Obama szerint az Egyesült Államoknak ki kell terjesztenie partneri viszonyait hagyományos szövetségesi rendszerén túlra, egyebek mellett olyan felemelkedő hatalmakra, mint Kína és India.

A doktrína ugyanakkor nem veti el a Bush-kormányhoz fűződő megelőző háború elméletét, illetve azt az elvet, hogy az Egyesült Államok szükség esetén önállóan jár el, ha fenyegetve érzi magát. Ez nyilván bírálatot fog kiváltani a baloldal részéről, amely élesebb elhatárolódást szorgalmazott. Obama az új stratégiában központi szerepet szán a diplomáciának és a nemzetközi segélyezésnek. Ezt viszont várhatóan a republikánusok fogják kritizálni, mondván, hogy az elnök gyengekezű a nemzetbiztonság terén.

A stratégia fontos eleme a feszes gazdálkodás is, vagyis a gondos költségvetési politika, az államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés ösztönzése. "A gazdaság megújítása az amerikai hatalom forrása" - tartalmazza az okmány. A nemzetbiztonsági stratégiának első ízben eleme az ország gazdasági állapota.

A doktrína - amelynek elkészítésére minden elnököt törvény kötelez - általánosságban szól az ország biztonsági érdekeiről, de konkrétan és többször említi, hogy fel kell számolni az al-Kaida terrorcsoportot, és Amerika ellenségei közé sorolja Iránt és Észak-Koreát azok atomprogramja miatt. Ugyancsak az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető elemek között említi a dokumentum a hazai terroristákat, a kibertámadásokat, illetve a klímaváltozást - ezek az elemek sem szerepeltek az előző elnök, George Bush legutóbbi, 2006-os doktrínájában. Lényeges változás, hogy a nemzetbiztonsági stratégia kifejezéstárából eltűnt a terrorellenes háború fogalma, amely Bush külpolitikájának központi eleme volt.