Dr. Kovács László őrnagy, egyetemi docens a cyber háborúk hazai históriása. Vajon országunk hadserege mennyire felkészült egy esetleges, összehangolt online támadás kivédésére? Most kiderül.
2010. május 31. hétfő 07:59 - Győry S. József
A katonaságban mekkora szerepet tölt be az informatika?
Az informatikának egyre nagyobb szerepe van a hadseregben, gyakorlatilag a 90-es évek első felétől beszélhetünk olyan katonai információs rendszerekről, amelyek kommunikációs, infokommunikációs rendszereket is magukba foglalnak.
A modern országok hadseregében a vezetés gyakorlatilag elképzelhetetlen informatika nélkül, amelynek túlnyomó többsége természetesen számítógép-hálózatokat jelent. A hadseregben belül létezik egy Híradó és Informatikai főnökség, minden olyan helyen, ahol szükség van biztosításra, ott ez a szolgálat jelen van.
Mit csinálnak a hadiinformatikusok? Hogyan kell elképzelni a munkájukat?
Ugyanolyan feladatokat látnak el, mint a civil informatikusok, egyrészt működtetik a hálózatot, másrészt ennek a védelmét biztosítják. Tehát információbiztonsággal, menedzsmenttel, hálózatépítéssel, kapacitásmenedzsmenttel foglalkoznak, és persze van néhány olyan ország, ahol nem csak a védelemmel, hanem támadással is foglalkoznak.
Magyarországnak is van ilyen egysége?
Informatikai egységünk természetesen van, támadóegységünk azonban nincs. Európára amúgy sem jellemzőek az ilyen egységek, egyedül Németországnak van ilyenje. Az USA is rendelkezik támadó egységgel, és nagy valószínűséggel Kína is. Ez az ügy persze még gyerekcipőben jár, a nemzetközi katonai doktrínák is szabályozzák a működését. A mi doktrínánk alapvetően védelmi jellegű, így természetesen erre készülünk.
Hazánk hadiinformatika szempontjából mennyire fejlett, illetve mennyire biztonságos?
Minden szoftveres és hardveres eszközünk valamint tudásunk megvan ahhoz, hogy a megfelelő védelmet garantálni tudjuk, persze százszázalékos biztonságról egyik ország esetében sem tudunk beszélni, ez igaz a katonai és polgári hálózatokra is. Kockázatokkal arányos biztonságot kell megteremteni, a Magyar Honvédség ezt megteremtette.
Magyarország ellen történt már cyber támadás?
Összehangolt támadásról egyenlőre nem lehet publikus információkat tudni, nyilván persze történt egy-egy támadás, ami a médiában is nagyobb visszhangot kap. Ezek alapvetően úgynevezett „fishing”, vagyis civil támadások, melyek elsősorban bankok ellen irányulnak, hetente-havonta néhány alkalommal. Összehangolt, katonai vagy kormányzati rendszerek ellen irányuló támadás azonban még nem történt eddig.
Miben különbözik egymástól a civil és a katonai informatika?
Nagyon sok hasonló eszközt használunk, ugyanakkor megvannak azok a paraméterek, amelyek megadják a sajátosságát a katonai információs rendszereknek. Ez abban nyilvánul meg, hogy sokkal mobilabban, magasabb számítási kapacitással, nagyobb átviteli sebességgel, egy koncentrált helyen több felhasználót kiszolgálva kell működtetni, ez pedig természetesen a szakmai létből adódik. Nagyon sokszor olyan helyen kell ilyen informatikai szolgáltatásokat biztosítani, ahol nem biztos, hogy béke van.
Teljesítményben milyen gépeket kell elképzelni?
Vannak olyan gépek, melyek a békeidő informatikai és kommunikációs szolgáltatását biztosítják, én úgy gondolom, hogy ezek a gépek abszolút megfelelnek a mai világban modernnek számító trendeknek.
A harci helyzetben használt informatikai rendszerek némileg különböznek a civil rendszerektől, itt persze az nem cél, hogy minél modernebb eszközöket használjunk, hanem azokat használjuk, amelyek képesek kiszolgálni azokat a feladatokat, amelyeket a katonáknak el kell látniuk. Csak úgy, mint a civil életben, a híradás és informatika egy támogató szolgáltatás, melyben a vezetés szerepét kell adott esetben átvenni, vagyis meg kell teremteni a kommunikációs alapot.
Külföldre visszatérve: az esetleges Észak- Dél koreai összecsapásban mekkora szerepet fog játszani a cyberháború?
Az első olyan háború, ami konkrét katonai cselekményhez kapcsolódott, az az orosz-grúz válság volt 2008-ban: innen számítjuk azt az időpontot, amikor megjelenhet bármelyik pillanatban egy-egy diplomáciai konfliktus mellett egy cyber konfliktus, akár egy katonai összetűzéssel egyidejűleg is. Úgy érzem, hogy Dél-Korea a világ talán legjobban felszerelt országa informatika terén, valószínűleg megfelelő védelmet tudnak biztosítani egy konfliktus esetén.