A mostani választási eredmények tekintetében milyen kormányzatra lehet számítani Csehországban?

Nagy valószínűséggel jobbközép hármas koalíciós kormányzat jön majd létre, ami az előző kormányokhoz képest stabilabb lesz. Ennek a koalíciónak 118 mandátuma lesz, ami sokkal stabilabb, mint a korábbi kormányoké volt. A legvalószínűbb, hogy ez a koalíció fog létrejönni és nem egy baloldali. Bár mivel a szociáldemokraták győztek elméletileg az első lehetőség az övék, hogy kormányt alakítsanak. De a sikeres baloldali koalíció létrehozásának esélye minimális.

Több újonc párt is bekerült a cseh alsóházba, melyek közül az egyik a Közügyek Pártja (VV). Ez a formáció kissé sötét ló, ám mégis a mérleg nyelve lehet. Hogyan lehet jellemezni ezt a pártot és hová lehet elhelyezni?

Ez egy eddig ismeretlen új és tapasztalatlan formáció, ezért nem lehet tudni, hogy egészen pontosan mit is lehet tőlük várni. Az biztos, hogy sok probléma lesz velük, ami a politikai tapasztalatlanságukból fakadó tudatlanságukból ered. Emellett meglehetősen sok populista jelszóval indultak a kampányban, és így kaptak 11százalékot. Ennek megfelelően a legbizonytalanabb eleme a jobboldali hármas koalíciónak ez a párt.

Ez a párt akár a baloldallal is összeállhatna?

Elméletileg igen, de véleményem szerint ennek a forgatókönyvnek minimális az esélye. A párt vezetője is általában úgy nyilatkozik, hogy egy jobboldali koalícióban kívánnak működni.

Mi a helyzet a kommunistákkal, akik eddig politikai karanténban voltak? Esetleg ők összeállhatnak a szociáldemokratákkal, az eddigi trendet megtörve?

Ennek a választásnak többek közt ez volt az egyik tétje. Lényegében ez a párt az utolsó bolsevik típusú párt Kelet-Közép-Európában, mely nem reformálta meg magát, mely máig is egypártrendszerben gondolkodik. Az egyik fő probléma ezzel az, hogy ez a párt sok mandátumot köt le, míg a koalíciós potenciálja gyakorlatilag nulla. Velük senki nem akar és nem is mer koalícióra lépni.

Ez alól az egyetlen kivétel a most lemondott szociáldemokrata pártvezér Paroubek volt, aki önmaga is egy meglehetősen bolsevik alapon álló politikus. De a sokkal szalonképesebb Sobotka vezette Szociáldemokrata Párt már sokkal kevésbé lenne hajlandó a kommunistákkal bármilyen értelemben – nyíltan, vagy háttértámogatással – együttműködni. Az új európai értelemben is szalonképes vezetővel már úgy tűnik, hogy a szociáldemokraták inkább ellenzéki szerepre készülnek.

Érdekes hívószó Csehország kontextusában az európai szalonképesség, illetve maga az európaiság. A második helyre befutott Polgári Demokrata Párt, mely a jobboldali koalíció legnagyobb ereje lenne jellemző egyfajta euroszkepticizmus. Ez mennyire lesz jellemző a jövendőbeli kormányra, illetve milyen elmozdulás várható?

Véleményem szerint inkább européer elmozdulás várható és inkább enyhülni fog az euroszkepticizmus a PDP-n belül is. A cseh választási rendszerből adódóan - mely listás szavazás, ahol preferenciális alapon a választók kihúzhatnak bizonyos politikusokat - a polgári demokraták kevésbé euroszkeptikus szárnya erősödött meg. A Klaus elnök melletti kemény euroszkeptikus politikusok inkább kikerültek a parlamentből, illetve háttérbe szorultak.

Ha már szóba került Klaus elnök, milyen viszony várható közte és a jövendőbeli jobbközép kormány között? Számíthatunk feszültségekre?

Václav Klaus várhatóan 2014-ig lesz köztársasági elnök, így egy feszült viszony várható ám ennek mértékét nem igazán lehet megmondani. Talán annyira nem lesz nagy a feszültség, mint az előző polgári demokrata kormányzat idején volt, de tekintettel arra, hogy a mostani kormányzatnak tagja lenne a TOP09 formáció, melynek vezetője Klaus egyik fő ellenlábasa Schwarzenberg herceg. Ez alapján gyakorlatilag elkönyvelhetőek a problémák. Klaus például már a korábbi kormányzatban is ellenezte Schwarzenberg külügyminiszterségét. Jelenleg azonban Schwarzenberg az egyik legnépszerűbb cseh politikus és komoly súlya lesz a jövendőbeli kormányban.

A visegrádi négyek együttműködése területén milyen változások várhatóak? Számít-e, hogy a régióban, Lengyelországban és Magyarországon jobbközép kormány van, illetve Csehországban is ez a legvalószínűbb?

Ez alapján egy kedvezőbb légkör várható. Mivel ezeket a kormányokat egy pártcsaládba tatozó pártok alkotják, melyeknek hasonló a világlátása és ideológiailag közel állnak egymáshoz. Ez alapján feltételezhető, hogy a jobbközép kormányok jobban együtt tudnak majd működni. A régióban azonban a nagy kérdés a szlovák magyar viszony lesz, mely ugye nagyban függ a jövendőbeli szlovák kormánytól.

A kettős állampolgárság tekintetében a magyar diplomácia mennyire számíthat a csehek támogatására?

Nem igazán. A csehek, mikor a szlovákoknak a magyarokkal problémája van, akkor a csehek szinte mindig a szlovákok oldalára állnak. Köztársasági elnöki szinten a jövőben is biztosan várható a szlovákok és csehek együttműködése. De további szinteken is sok olyan gesztusra lehet számítani, ahol a csehek a szlovákok mellett fognak kiállni.

Amennyiben Schwarzenberg herceg újra külügyminiszter lesz – amire pillanatnyilag elég jó esélyei vannak – akkor elképzelhető lesz bizonyos kérdésekben szakszerűbb cseh-magyar együttműködés.

Melyek azok a területek a magyar diplomácia számára, melyekben Csehország kimondottan partner lehet?

Az egyik és talán legfontosabb terület az EU-n belül működő Visegrádi együttműködés, mely szervezett kereteket ad ennek a kapcsolatrendszernek. Ezen kívül, ha nagyon akarjuk a csehek partnereink lehetnek a keleti és a balkáni kapcsolatok területén, bár ezekhez szükségesek bizonyos gesztusok irányukba magyar részről. A cseh-magyar viszony azonban nem túl ingergazdag általában. Ennek egyfelől a kölcsönös érdektelenség, másfelől történelmi okai vannak.

Az EU-n belül és más nemzetközi stratégiai érdekekeink sok tekintetben azonosak a csehekével. Bár megdöbbentő módon, mikor nemzetközi fórumokon vita van, a szlovákokkal tudunk a leghamarabb megegyezni és velük van a legtöbb közös pontunk és kevésbé a csehekkel. Érdekes módon még kevésbé a lengyelekkel, hiszen egy nagy országról van szó, mellyel kapcsolatban más dimenziókban kell gondolkodni.

Magyarországon aktuális kérdés a választási rendszer reformja. Csehországban az instabilitás miatt vannak rossz tapasztalatok a választási rendszerrel kapcsolatban. Ott mennyire van most terítéken a választási reform kérdése?

A cseh rendszerrel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy a keret maga jó, inkább a tartalommal van a probléma. Ez pedig a bolsevik típusú Kommunista Párt, mely folyamatosan a kilencvenes évek óta 20-25 mandátumot birtokol a 200 fős parlamenti alsóházban. Korábban egyébként Csehországban is gondolkodtak a választási rendszer többségi irányba történő elmozdításán. De, mint látszik ez is függ a választóktól, hiszen most 18 fős stabil többsége lehet a jövendőbeli kormánynak.

Módosítások tekintetében a választási kampány alapján azt lehet mondani, hogy a közvetlen elnökválasztás az a terület, ahol mindegyik párt változtatást szeretne. Jelen helyzetben mindegyik parlamenti párt támogatja a közvetlen elnökválasztást. A társadalom pedig a legutóbbi elnökválasztás során valósággal őrjöngött, hogy közvetlen formában megkapja a döntés jogát.