Hogyan lesz valakiből illatszakértő?

Két lehetősége van a különösen érzékeny orrú embereknek. A parfümőrök képzésének magasiskoláját Jean Paul Guerlain alapította meg Versailles-ban, az azóta eltelt 30 évben itt képzik a világ legfelkészültebb illatszakértőit; magam is ezt az iskolát végeztem el, mindmáig egyetlen magyarként. A másik lehetőség, hogy az ember elmegy egy parfümgyártó céghez dolgozni. Ha eléggé tehetséges, akkor nagyjából 5 év eltelte után "kiemelik" a laborból és beíratják egy 2-3 éves iskolába, aminek elvégzése után parfümőr válhat belőle.

Hogyan fedezheti fel magában valaki, hogy az átlagnál érzékenyebb a szagokra, illatokra?

Felfedezi ugyanúgy, mint egy kisgyermek, aki minden futóversenyt megnyer és később profi sportolóvá fejlődik. Egy parfümőr kiskorában is rendkívül érzékeny a szagokra, előbb megérzi, ha rossz az étel, vagy ég a tűz valahol. Nagyon nehéz továbblépni az után, hogy tudatosul ez a különleges érzékenység valakiben.



Ön hogy "szagolta ki" különleges képességét?

Csak középiskolás koromban esett le, hogy a parfümöket nem a természetben szüretelik, hanem egy ember megcsinálja, akivel lehet találkozni. Ezek után kezdtem el tudatosan érdeklődni a parfümőr szakma iránt és aktívan készülni a felvételire.

Hogyan képzeljük el ezt az "átlagember" számára rendhagyó felvételit?

Nagyon egyszerű: szagolni kell és beszélni az illatokról. A szaglásnál a pontosságot mérik és a funkcionalitást, valamint azt, hogy genetikailag öröklött tulajdonság-e. Ezen kívül az orrfraktív fantáziát vizsgálják: hiába jó az orra valakinek, ha nem tudja gondolataiban kombinálni, továbbfejleszteni, akkor alkalmatlan a parfümőr pályára.

Hány évig tart a képzés?

Megtanítják, hogy miből és hogyan épül fel egy parfüm, rendszeresek a laborgyakorlatok. Jogi és marketingtanulmányokat is folytatnak a tanulók, ezen kívül rengeteg terepgyakorlatot tartanak. A világ legjobb rózsamezőitől kezdve a Guerlain vagy a Jean Paul Gaultier gyártókapacitásának megismeréséig olyan helyekre jutnak el a diákok az iskola szervezésében, ahová átlagember ritkán jut be.

Gondolom ez az iskola nem "ontja" magából a szakképzett parfümőrök garmadáját…

Az én évfolyamomban tizenketten végeztünk, Japántól Brazíliáig. Sok mindent elárul, hogy én még az iskolapadban ültem, amikor már megvásárolták a tudásomat; egy nemzetközi cégnek kezdtem el dolgozni. Anyagi gondjaim nincsenek, mivel világszerte kevés a jól képzett illatszakértő. Például 1500 euró a belépő óradíjam, nem hiszem, hogy ez olyan átlagos lenne Magyarországon.

Mivel ön igen érzékeny a környezetében terjengő szagokra, illatokra, érez-e valamilyen különbséget ilyen szempontból mondjuk Párizs és Budapest között?

Nincs általános szaga sem Párizsnak, sem Budapestnek. Fővárosunknak is van olyan sarka, ami egy balkáni ortodox kolostor szagára emlékeztet, de van egy arab piac illat kavalkádjára emlékeztető része is. Metropoliszok esetében nem beszélhetünk egy általánosan jellemző szagról, azonban a kisebb helyeknek nagyon jellegzetes illata lehet. A Balaton például elég nagy terület, mégis egy monoillatnak tekinthető a vízfelület miatt, aminek sajátságos, domináns illata van.

Mely országok, területek illatait favorizálja?

A Földközi-tenger környéki országok világát szeretem. A líbiai Tripoli vagy Tunézia a kedvencem ilyen szempontból, de Cannes vagy Monaco illataiért is rajongok. Nincs olyan, hogy Budapestnek nem lenne jó illata, hiszen a Duna a szmog ellenére is csodákra képes néha: messziről gyakran beszállítja a természet illatait, így frissítve a belváros poshadt levegőjét.

Ha behunyt szemmel mennék az utcán, akkor azt kellene mondanom, hogy unalmasabb az emberek parfümválasztási szokása, mint például a nyugati városokban. Párizsban például sokkal bátrabban választanak maguknak illatot az emberek ezért nekem sokkal izgalmasabb élmény ott sétálni az utcákon. De ez a nagy átlagra igaz, nem szeretném megsérteni a magyar embereket.

Szokott kísérletezni az illatokkal?

Nemrég vendég voltam egy rádióadásban, ahol meg kellett szagolnom két hölgy csuklóját és ez alapján megtippelni a korukat. Az egyik hölgy korát tökéletesen eltaláltam, a másikat azonban 5-6 évvel fiatalabbnak gondoltam. A kísérlet lényege az volt, hogy az egyikük csuklóját bekenték grapefruit olajjal, mert tudósok kikísérletezték, hogy ez az olaj 5-6 évvel fiatalít. Az én szaglókámmal pedig a rádióműsor szerkesztői bizonyítani szerették volna a tudományos kutatás eredményét. Én is meglepődtem azon, hogy ez mennyire sikerült.

Ennyire hatnak az illatok a pszichénkre?

Az egész parfümipar pszichológiája még egy felfedezetlen terület, nagyon sok tudományos lehetőséget rejt magában. Izgalmas és új terület nemcsak a pszichológiának, hanem a kereskedelemnek is. Egyre több olyan projektben dolgozok, amit orrfraktív marketingnek neveznek. Ez nem azt jelenti, hogy egy parfüm márka reklámját csináljuk meg, hanem teljesen más jellegű termékek vagy szolgáltatások marketingkampányában illatokat vetünk be.

Milyen eseményekre, szolgáltatásokra gondoljunk?

Én például rendszeresen illatosítok esküvőket, de sajtótájékoztatót, vagy divatbemutatós is illatosítottam. Egy új autótípus bemutatóján égett gumi szagát kellett reprodukálnom. Az illat okozta élmények ugyanis hosszan megmaradnak az emberek emlékezetében. Képzeljen el egy utazási irodát, ahová nyáron belépve óceán illat fogadja, míg télen egy síparadicsomban található kiskocsma forralt boros illata terjeng.

Ezeket mind meg lehet csinálni korunk technikai lehetőségeit kihasználva. Ezek az illatok bizonyítottan befolyásolják döntéseinket.

A szakmában ambience-nak nevezzük, amikor nem a személyt, hanem a környezetet illatosítjuk. A célillatosítás és a marketing határterületei robbanásszerűen közelítenek egymáshoz, nagyon sok izgalmas felkérést kapok mostanában.