A NASA-val egy szinten vagyunk
Legalábbis szuperszámítógép tekintetében, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat és az IBM üzletének eredménye hazánk leggyorsabb számítógépe lett, melyet a NASA is használ. A szuperszámítógép átadásán jártunk.
2010. június 3. csütörtök 07:49 - Győry S. József
„Számunkra roppant fontos a rendelkezésre állás, ugyanis az időjárás nem szünetel” – Tölgyesi László, az OMSZ munkatársa
Az Országos Meteorológiai szolgálat (
OMSZ) és az
IBM Magyarország bejelentette, hogy június 2-án üzembe helyezik azt a nagyteljesítményű számítógépet, melynek segítségével az OMSZ munkatársai az eddigieknél még gyorsabban és pontosabban képesek hazánk kistérségeire vonatkozóan időjárási veszélyjelzést kiadni. A projekt során az IBM Magyarország üzleti partnere a KFKI Zrt. volt.
Szuperszámítógépek jönnek és mennek, mégis a „vas” változik, a cél nem. A számítógépek az emberi agy működését hivatottak szimulálni, persze mindezt jóval gyorsabban teszik, mint mi, vagy akár a hétköznapi számítógépek.
De minek kellenek szuperszámítógépek?
Mint tudjuk, vannak olyan emberek, akik megérzik a front közeledését, illetve az állatok is képesek a vihar közeledtét „megjósolni”. Abszurd lenne mégis ezekre a megérzésekre hagyatkozni akkor, amikor a modern technika teljes spektruma az emberisség szolgálatában áll.
A hétköznapi számítógépek a mindennapokban segítik a felhasználót, azonban korlátozott teljesítményük miatt nem alkalmasak az emberi agy felfedezésére, gyógyszerkutatásra, vagy éppen meteorológiai előrejelzésekre. A
szuperszámítógépek tehát olyan monstrumok, amelyek akár több milliószor gyorsabbak az otthoni számítógépünknél.
A cél
CPU?
A CPU (angol: Central Processing Unit – központi feldolgozóegység) más néven processzor, a számítógép „agya”, azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. Egy szilícium kristályra integrált, sok tízmillió tranzisztort tartalmazó digitális egység. A bemeneti eszközök segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a kimeneti eszközök felé továbbítja, melyek ezeket az adatokat információvá alakítják vissza. A PC-be helyezett processzort az Intel fejlesztette ki. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló áramkör volt, ám a mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb komponenseket egyetlen szilíciumlapkára integrálni.
Bozó László, az OMSZ elnöke ünnepnapnak nevezte a számítógép átadását, mely az OMSZ és az IBM számára is rendkívül fontos esemény volt. Mint fogalmazott, a meteorológia és az informatika mindig is kéz a kézben járt, példaként megemlítette a magyar kiválóságnak, Neumann Jánosnak az 50-es években tett javaslatát, mely szerint a számítástechnikának és a meteorológiának össze kellene fonódnia. Hatvan esztendeje ezt nem tartották elképzelhetőnek, ám ez a két tudomány immár végérvényesen elválaszthatatlan egymástól.
Az OMSZ riasztási rendszere 2006. február elsejétől üzemel, melyben hazánk hét régióra volt szétosztva. Az elsődleges cél az volt, hogy Magyarország 174 kistérségre legyen bontva, amelyekről 1-3 órával előre külön-külön objektív időjárási riasztás készüljön. A riasztások tartalmazzák a várható legerősebb széllökést, a kritikus csapadékmennyiséget, jégeső illetve ónos eső előfordulását. Az időben kiadott veszélyjelzés csökkentheti az okozott károk mértékét, de akár emberéleteket is megóvhat. Szükség van rá, nézzünk csak fel a fenyegető, sötét fellegekre.
Talán nem túlzás azt állítanunk, hogy lassan mindennapos jelenséggel állunk szemben.
Tölgyesi László, az OMSZ Távközlési és Informatikai Főosztályának vezetője bemutatta a korábbi szuperszámítógépet, mely közül egy jelen pillanatban is működik - kisegítő feladatokat lát el -, egy pedig működőképes állapotban van, mind a mai napig.
A „vasak”
RAM?
A RAM (az angol Random Access Memory rövidítéseként, kb. tetszőleges hozzáférésű memória, vagy gyakran véletlen hozzáférésű memória) egy véletlen elérésű írható/olvasható adattároló eszköz. (Az elnevezés némileg félreérthető; a RAM-ba nem tartozik bele a szintén véletlen elérésű csak olvasható memória, a ROM.) A RAM tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. Az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép feszültség alatt van: kikapcsoláskor a benne tárolt adatok elvesznek.
Az OMSZ első szuperszámítógépére 1998-ban kapcsoltak éltető feszültséget. Az „SGI Origin 2000” márkájú gépben 16 CPU kapott helyet, valamint abban az időben hihetetlenül hangzó 8 gigabájt RAM volt hivatott a gépezet memóriaéhségét csillapítani. ( Megemlítenénk, hogy a mai kereskedelmi forgalmazásban a valamirevaló, „közönséges”
számítógépek legalább 4 gigabájt RAM-al felszereltek.)
Négy évvel később egy újabb szuperszámítógép költözött az épület patinás falai közé, melyből 48 órás előrejelzést lehetett kicsikarni, 32 darab CPU-t kapott, és 128 gigabájt RAM volt nagyszekrénynyi „testében”.
A harmadik szuperszámítógép 2006-ban állt az OMSZ szolgálatába, 54 órás előrejelzést lehetett „kiszuszakolni” belőle, és 400 gigabájt RAM-al büszkélkedhetett. Ő volt a sztár, egészen 2010. június 2-ig.
Újonc a fedélzeten
Az „új fiú”, vagyis az „IBM System x iDataPlex Cluster” egy igazi nagymenő. 280 darab Intel Xenon X5550-es, négymagos CPU „dühöng” benne, valamint 3,3 terabájt RAM csillapítja az „éhségét”, melyek segítségével másodpercenként 14 billió művelet elvégzésére képes.
Ezek pusztán számok, vizsgáljuk meg az informatikában járatlanabb olvasók számára kicsit érthetőbben: a jelenlegi „csúcs szuper-számítógép” tizennyolcszor gyorsabb az elődjénél. Míg a 2006-os gépnek az előrejelzési modellel 1 óra alatt sikerültvégeznie, addig a mostaninak ez 3-4 percébe kerül. Megjegyeznénk, hogy ez a géptípus a NASA Föld megfigyelő rendszerének részeként egyebek mellett hurrikánok kialakulását vizsgálja.
Mi csak remélni tudjuk az „újonc” sikerét. - Sok szerencsét "kopasz"!
