Az EU támogatja az észt eurót

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az euróövezeti pénzügyminiszter csoport ajánlásait követve Luxembourgban a teljes uniós pénzügyminiszteri tanács jóváhagyta az észt csatlakozást január elsejétől. A végső döntést a tagországok állam- és kormányfői hozzák meg jövő csütörtöki brüsszeli találkozójukon, de ez már inkább csak formalitásnak tekinthető. A balti állam az övezet 17. tagja lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia mellett.

Az övezet bővítésével az EU azt is jelezni kívánja, hogy a zónában nem ingott meg a bizalom, a csatlakozásra vágyók felé pedig azt, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére befogadó, nyitott együttműködési forma marad.

Az ülés helyszínéről kiszivárgott hírek szerint a miniszteri ülés margóján döntöttek arról is, hogy az Európai Bizottság egy régebbi pénzügyi főigazgatója, a német Klaus Regling lesz a vezetője annak a vállalatnak, amely a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő euróövezeti országok támogatására szolgáló új uniós eszközt működteti.

A cégformában létrehozandó, összesen 500 milliárd eurós keretű pénzügyi stabilizációs alap így még egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy teljes egészében működőképes legyen.

Az új cég értékpapírokat bocsát majd ki a nemzetközi tőkepiacokon, és abból fedezi szükség esetén a magas adóssággal küzdő euróországok támogatását.

Az alap igazgatótanácsában az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport tagjai foglalnak helyet.