Civilek ellenzik a fideszes javaslatot

A civil szervezetek álláspontja szerint "a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló alkotmánybírósági tagokról" - írták.

Az alkotmányról, valamint az Ab-ról szóló törvények módosítását kezdeményező, az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott fideszes javaslat szerint az Ab tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tenne javaslatot, a testület, "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".

Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a bírói testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg. A fideszes javaslat sérti a jogállamiságot és veszélyezteti a jogvédelem jelenlegi szintjét - írták.
Az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa - olvasható az intézet közleményében.

A Társaság a Szabadságjogokért, amely a módosító javaslat visszavonását kéri, azt hangsúlyozta: az Ab függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. Álláspontjuk szerint "az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát".

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország szerint a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele "egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját".
A civil szervezetek problémásnak tartják a javaslat elkészítésének és beterjesztésének menetét is, hiszen annak előkészítői - mint olvasható - "semmilyen lehetőséget nem biztosítottak arra, hogy egy ilyen horderejű, az ország alaptörvényét érintő módosításról nyilvános vita és érdemi egyeztetés alakuljon ki".

A Nyilvánosság Klub szerint "a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik".