Megoldódik a szúnyog-kérdés?

A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte komoly veszélyt jelentenek. Egyesek, mint a malária, csak bizonyos területeken jellemzőek, mások viszont - köztük a dengue-láz, a nyugat-nílusi vírus és a Chikungunya-láz - váratlanul felüthetik fejüket új vidékeken is.

Az eddigi felderítő módszereknek mind volt valami hátrányuk. A klinikai diagnózis esetén már megtörtént a fertőzés, a "jelző" állatok tartása költséges, szúnyogok százait csapdázni, majd RNS-üket kielemezni pedig szintén temérdek pénzbe kerül.

Andrew van den Hurk, az ausztráliai Queensland állam egészségügyi, orvostani és tudományos szolgálatának virológusa és kollégái most olyan megoldással rukkoltak elő, amely egyszerű, és nagy területen alkalmazható.
A módszerrel a szúnyogok nyálából deríthető ki az esetleges kórokozók jelenléte - írták a kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában a Science magazin hírportáljának (http://news.sciencemag.org) ismertetése szerint.

A tudósok dobozkákat helyeztek ki Ausztrália két olyan pontján, amelyek a szúnyogok terjesztette, Ross River és Barmah Forest elnevezésű vírusok melegágyának számítanak. A csapdák szén-dioxid segítségével csalogatták közel a vérszomjas rovarokat. Bár vér helyett mézzel átitatott papiros várta őket, lakmároztak belőle, és rajta hagyták nyálukat. A kutatók tizenegy héten át gyűjtötték be az itatósokat, egyidejűleg szúnyogokat is csapdáztak.

A laboratóriumi elemzések kimutatták, hogy ha az itatós tartalmazott vírus-RNS-t, az a csapdázott szúnyogokban is jelen volt, tehát a papír tükrözte a vírushordozó szúnyogok jelenlétét. A virológusok szerint a módszerrel némi változtatással más betegségek, így a malária vagy a fertőző állatbetegséget okozó kéknyelvvírus is felfedhetők. Mivel a méz antibakteriális hatású, kiválóan védi a vírus-RNS-t a baktériumoktól, amíg az begyűjtésre nem kerül.
 
A laborok az itatósról pillanatok alatt ki tudják deríteni, hogy tartalmaz-e vírust, a szúnyogok tartósítása, szállítása RNS-elemzés céljából azonban már sokkal munka- és időigényesebb.

Jonathan Day, a Floridai Egyetem entomológusa szerint az új technológiával feleannyi időbe telik felfedezni egy új fertőzést, és reagálni rá, mint jelző állatok tartásával vagy a szúnyogok elemzésével.

Szerinte még kérdéses, mennyire lesz költséghatékony a módszer, és az sem tudható meg belőle, hogy mennyire elterjedt a kór a szúnyogpopuláción belül.