Pintér: nem engedünk teret a szervezett bűnözői köröknek
A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy aki rászorul, annak megadja a szükséges menekültjogi védelmet, de kiszűrje azokat, akik vissza akarnak élni ezzel a lehetőséggel - erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt hétfőn a nemzetközi menekültnap alkalmából tartott ünnepségen Budapesten.
2010. június 21. hétfő 18:28 - HírExtra
"Mi valamennyi, üldöztetés elől menekülő külföldi embertársunk részére biztosítani kívánjuk a nemzetközi védelmet, biztosítani kívánjuk azt, hogy az ország befogadó legyen a számukra, de természetesen a szervezett bűnözői köröknek nem kívánunk utat engedni sem Magyarországra, sem schengeni kötelezettségünk alapján Nyugat-Európa vagy Észak-Európa területeire" - fogalmazott a belügyminiszter.
Pintér Sándor elmondta, hogy a magyar menekültügyi szervezet húszéves gyakorlatra tekint vissza. Felidézte: a kezdet nehéz volt, mert "nem voltak sem jogszabályaink, sem gyakorlatunk ezen a területen, mindössze a lelkiismeretünkre és a jó érzésünkre hagyatkozhattunk", hogy mi a teendő. Hozzátette: ma már vannak törvényeink és a nemzetközi gyakorlatra is támaszkodhatunk.
Hangsúlyozta: az ország geopolitikai helyzetéből adódóan nem könnyű a helyzetünk, délről, délkeletről és keletről jövő migrációs hullám is nyomást gyakorol ránk, s ettől a schengeni határok révén nem csak Magyarországot, hanem az Európai Unió tőlünk nyugatabbra, illetve északabbra fekvő országait is védenünk kell.
Pintér Sándor elmondta: a kormány támogatja, hogy az ország - jelenlegi teherbíró képességének megfelelően - racionálisan működő befogadási rendszert működtessen. Hozzátette: "egyfelől biztosítjuk a védelembe vett személyek részére, jelenlegi jogi státuszuk rendeződéséig, az uniós normákban előírt szintű befogadási feltételeket, másfelől biztosítjuk az elismerést a menekültek számára, és az újrakezdés lehetőségét".
A miniszter kiemelt fontosságúnak nevezte az eljárások gyors és szakszerű lefolytatását, amely csökkenti a költségvetésre nehezedő terheket, ugyanakkor leszámol azzal a bizonytalansággal, amit az érintett külföldiek - mint fogalmazott - sokszor joggal sérelmeznek.
Pintér Sándor azt mondta: közös felelősségünk, hogy olyan integrációs lehetőségeket teremtsünk, amelyek elősegítik, hogy a valóban beilleszkedni kívánó menekültek hozzáférjenek az őket megillető támogatásokhoz, másrészt pedig nekik is el kell fogadniuk új hazájuk törvényeit, alapvető értékeit és társadalmi normáit.
A miniszter az integráció kulcsának nevezte a magyar nyelv elsajátítását, továbbá képzettség és munkahely szerzését.
Golam Abbas, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság regionális képviseletének helyettes vezetője az ünnepségen arról beszélt: tavaly világszerte mindössze negyedmillió menekült tért vissza hazájába, ez a számadat az elmúlt húsz évben nem volt ilyen alacsony.
Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: a kormányzati, illetve a civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága együttműködésének köszönhetően a menekültek kilátásai a világ átlagához képest jobbak, de szükségesnek nevezte egy stratégia, továbbá jogszabály megalkotását annak érdekében, hogy a menekülteket hatékonyabban lehessen a társadalomba integrálni, s ezen erőfeszítésekhez felajánlotta a szervezet segítségét is.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója az ünnepségen bemutatta a hivatal által létrehozott távtolmácsolási rendszert. Mint elmondta, évente több tízezer külföldivel kerülnek kapcsolatba, s bár a hivatal munkatársai tizenhét féle idegen nyelven képesek a kommunikációra, ez a mindennapok során kevésnek bizonyul. Ismertetése szerint tavaly mintegy 4.700 menedékjogért folyamodó külföldit regisztráltak, ez hatvan különböző féle állampolgárságú ügyfelet jelentett, s esetükben ötven különböző nyelven kellett megteremteni a tolmácsolási lehetőségeket.
A főigazgató szerint olyan ritka, egzotikus törzsi nyelvek esetén kellett a tolmácsolást megteremteniük, mint például az amhara, oromo, szomáliai vagy a tamil. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: volt, hogy az ország egyik végéből kellett a másikba utaztatni egy menedékjogi védelemért folyamodót, mert a tolmácsolás feltételeit csak ott tudták biztosítani. Hozzátette: a hasonló esetekre jelenthet segítséget az Európai Menekültügyi Alapból pályázattal elnyert, 10 millió forintból megvalósított távtolmácsolási rendszer, amelyet eddig 13 helyen építettek ki, de további 18 végpont telepítését tervezik.
Végh Zsuzsanna szerint a rendszer alkalmas lesz arra, hogy a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, de akár a bíróságok is csatlakozhassanak ahhoz, de akár egy nagyon különleges nyelv esetén nemzetközi segítséget kérjenek, és kettős tolmácsolást alkalmazzanak.
A főigazgató ismertetése szerint a rendszertől az eljárások gyorsítását, továbbá költségmegtakarítást remélnek. Hozzáfűzte: tavaly a hivatal 75 millió forintot fordított tolmácsolásra, ennek jelentős részét tolmácsok utaztatására.
Az ENSZ közgyűlése 2000 decemberében nyilvánította június 20-át a menekültek világnapjává.
Forrás: MTI