Nem pártkatona, független értelmiségi- állítja az államfőjelölt

Az elnökjelölt - akit Lendvai Ildikó MSZP-elnök és Baja Ferenc, a kampányának segítője is elkísért az ülésre - azt mondta: "hidak íveljenek át közöttünk, és ne barikádok válasszanak el bennünket". Kérdésre közölte, aláírná a kettős állampolgárságról szóló törvényt.

Balogh Andrást a frakcióülésre a szocialista politikusokon kívül Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kísérte, és érkezésekor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök fogadta. A jelenlegi thaiföldi nagykövet beszédében elvei közé sorolta az ország szolgálatát, a demokrácia elve melletti kiállást, a humanizmust, az egyéni és a kollektív szabadságjogok melletti kiállást, a szolidaritást, a diszkriminációmentességet, a jogállamiság követelményeinek betartását, valamint a toleranciát. Kiemelte, hogy a magyar társadalomban ma meglévő, megalázó egyenlőtlenségek elfogadhatatlanok.

Mint fogalmazott: köztársasági elnökként össznemzeti érdekeket képviselne. Jelezte azonban, tudja, hogy az őt jelölő frakció nem tud többséget szerezni a parlamentben a megválasztásához, ha mindenki a pártja iránti lojalitásnak megfelelően szavaz.

Balogh András hangsúlyozta, a magyar nemzet tagja az, aki magyarnak tartja magát. Ebben a kérdésben senki nem hivatkozhat olyan elvekre, amelyek ezt az alaptézist megkérdőjeleznék - szögezte le, hangsúlyozva: nem fogadható el, ha a társadalom túlzott méretű széttagoltsága megakadályozza a közös nemzeti akarat érvényesítését. "Hidak íveljenek át közöttünk, és ne barikádok válasszanak el bennünket" - fogalmazott.

"Vidám és mosolygós Magyarország" az eszményképe, és egy köztársasági elnök feladata, hogy ennek megteremtése elől elhárítsa az akadályokat - fejtette ki a jelölt.

Balogh András arról is szólt, hogy elkerülhetetlen a társadalmi megbékélés, és ezzel összefüggésben hangot adott azon véleményének, amely szerint az elszámoltatás nem lehet leszámolás.

Véleménye szerint egy államfő által képviselendő irányelvek közé tartozik, hogy a köztársasági elnöknek Magyarország szuverenitását és területi integritását biztosítania kell. Hozzátette, az Európai Uniót is - a kötelezettségeket figyelembe véve - úgy kell tekinteni, mint a nemzeti érdekérvényesítés kerete, eszköze.

A nemzetpolitikáról szólva azt mondta: a magyar politika soha nem mondhat le arról, hogy felelősséget kell vállalni a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet gyámkodást. Kijelentette, az európai határok megváltoztathatatlanságának doktrínáját nem lehet kétségbe vonni.

Miután a kormánypárti képviselők meghallgatták Balogh Andrást, a szocialisták államfőjelöltje válaszolt a Fidesz-KDNP-sek kérdéseire.

Elsőként a KDNP elnöke szólalt fel, aki a nemzet egységének megjelenítését emelte ki az MSZP államfőjelöltjének gondolatai közül. Semjén Zsolt arra volt kíváncsi, hogy a jelölt milyen formában gondolja a nemzet egységének megjelenítését, a határon túli magyarokkal való egységet, beleértve az autonómia kérdését, s az amellett való kiállást.

Válaszában Balogh András azt mondta: az autonómia látszik az egyetlen olyan módszernek, amely egy állam adminisztratív egységének veszélyeztetése nélkül tud biztosítani bizonyos lehetőségeket. Hangsúlyozta, a kulturális és területi autonómia kérdése legitim törekvés lehet azok részéről, akik nem látják annak lehetőségét, szükségét, feltételeit, hogy különváljanak az adott körülmények között. Ezeket a törekvéseket úgy kell támogatni, hogy ne veszélyeztessék az érintett kisebbség helyzetét - fűzte hozzá.

A fideszes Balog Zoltán egyebek mellett a kettős állampolgárságról, illetve az azzal kapcsolatos törvény esetleges aláírásáról kérdezte Balogh Andrást, aki válaszában kijelentette: aláírná a törvényt, de köztársasági elnökként felhívná a figyelmet a következményekre.

A szintén fideszes Révész Máriusz demográfiai kérdésekről érdeklődött, párttársa, Cser-Palkovics András pedig az alkotmányozás folyamatáról.

Előbbivel kapcsolatban Balogh András azt mondta, a köztársasági elnöknek is fel kell lépnie a demográfiai tendenciák megváltoztatásáért. Utóbbit megválaszolva pedig közölte: formai kérdésnek tartja, hogy egy teljesen új alkotmány vagy a jelenleg hatályban lévő alaptörvény változtatásával érik el azt, hogy egy modern, demokratikus, hatékony Magyarország működjön.