Válságban a devizahitelezés
Nagy mértékben csökkent az érdeklődés a devizahitelek, hitelkonstrukciók iránt. Ennek egy oka a júniusi szigorítás, azonban még további korlátozások várhatóak.
2010. június 24. csütörtök 18:01 - Telkes Árpád
Jogszabályi változások
A kormány a “a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról” szóló rendeletében, már március 1-vel, majd június 11-vel szigorításokat vezetett be a devizahitelezést illetően. Márciusban a hitel/fedezeti arányt változtatta a rendelet, júniustól pedig új hitelezhetőségi limitek lépnek életbe.
A Fidesz 29 pontos
akciótervében szerepel a javaslat, miszerint jelzálogként csupán forintalapú hiteleknél lehet ingatlant használni, míg devizalapúaknál nem. Ezen intézkedés karöltve a júniusi változtatásokkal nemcsak visszaszoríthatja, hanem akár be is fagyaszthatja a deviza alalpú hitelezési piacot.
Elsőként az AXA Bank reagált a jogszabályi változtatásokra: sajtóközleményben adta ki, hogy július 16-i hatállyal felfüggeszti a devizahitelezést Magyarországon. Az AXA-t bár kitartóan kerestük, nem értük el, így nem tudjuk, hogy tervezi-e az árfolyamstabilitás elérésével a deviza alapú pénzpiaci termékek újrabevezetésével.
Nincsenek véletlenek
Devizahitel
Devizahitel esetén a hitel folyósítása forintban történik, azonban a hitelt valamilyen külföldi devizában - jelenleg jellemzően Euro (EUR), vagy svájci frank (CHF), esetleg japán jen (JPY) - tartják nyilván.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár a hitel összegét forintban kapjuk meg, illetve forintban is törlesztjük, a tőke és a kamatok is valamilyen devizában vannak nyilvántartva, azaz minden törlesztésnél a bank átváltja a forint törlesztőrészletet a hitel devizanemére, így a törlesztőrészlet összege a forint árfolyamnak megfelelően csökkenhet, vagy nőhet is.
Az AXA döntése teljesen érthető, hiszen nem érdemes olyan terméket fenntartani, ami nem kelendő. Az állampolgárok elfordulása a devizahitelektől szintén racionális, tekintve, milyen ugrások voltak az árfolyamokban, és ez milyen változásokkal járt a törlesztőrészletekben.
A kormány azonban a megszorítások mellett úgy tűnik kezelni is szeretné a kialakult helyzetet. Szintén az akciótervben szerepel a “Nemzeti Eszközkezelő Társaság” létrehozása, mely a hiteldevizások nehézségein segítene. A módszer azonban még ismeretlen, bár több közgazdász szájából is elhangzott a
terv: állami segítséggel kéne átváltani a devizahitelek, forint alapú hitelekre. Ennek kivitelezése azonban sok nehézségbe ütközik.
Ragadós példa
Az MTI kérdésére a K&H emlékeztetett, hogy 2008. november 17-I hatállyal a svájci frank alapú hitelezést már felfüggesztette, jelenleg csak euró- és forinthiteleket kínál, de mindenképp a forinthitelek terjedésére számít a bank.
Az OTP Bank is csak forintban és euróban folyósít már lakossági hiteleket, és a bank tájékoztatása szerint: kiegyensúlyozott eszköz-forrás menedzsmentjének köszönhetően rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal – írja a Napi Gazdaság.
Az Erste Bank a HírExtra kérdésére elmondta, jelenleg nem tervezi a devizahitelek megszüntetését, de döntése függ a júniusi szigorítások hatásától. A jelenlegi tendenciák azonban azt mutatják, hogy a forint alapú hitelek terjednek.
