A társasági adó nem feleződik, hisz a gyakorlatban eddig sem kellett tizenkilenc százalékot fizetni. A rendkívüli személyi jövedelemadó meg valószínűleg alkotmányellenes, de a kormány legalább nem kezdett osztogatásba...
2010. július 1. csütörtök 16:24 - Gyülvészi András
A társasági adó csökkentése Orbán Viktor huszonkilenc pontos akciótervének első pontja. A csökkentés mértéke – legalábbis papíron – jelentős, hiszen a cégek első számú adóját tizenkilenc százalékról tízre apasztaná a kormány. Reményteli az is, hogy a kedvezményes társasági adóteher alá tartozók köre is bővülne, hiszen nem sok magyarországi vállalat könyvelhet el ötszázmillió forint fölötti nyereséget.
A társasági adó
A társasági adó, olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat. (penzugysziget.hu)
Nagy vitát kavaró javaslat ugyanakkor a rendkívüli személyi jövedelemadó, melynek értelmében a két hónapot meghaladó végkielégítések kilencvennyolc százalékát a központi büdzsébe kellene befizetni. Az intézkedésre gyaníthatóan azért van szükség, mert így nem kell egyenként felülvizsgálni azokat a szerződéseket, amiket az állami szférában kötöttek, és jelentős végkielégítési tételeket tartalmaznak.
Vagyis ha valakit elküldnek, akkor megkaphatja a zsíros végkielégítést, csak annak a 98 százalékát be kell fizetnie adóként. A javaslat hátulütője, hogy nem pusztán a magas beosztású alkalmazottakra vonatkozik, hanem mindenkire, az ápolónőkre is.Arra a kérdésre, hogy
melyik adó mire jó, és jó-e egyáltalán, szakértői választ kerestünk. A társasági adó csökkentéséről, a rendkívüli személyi jövedelemadóról, illetve a Fidesz adópolitikájának egészéről Vadász Iván adószakértőt, az Adótanácsadók Egyesületének alelnökét kérdeztük.
Mit gondol a „büntetőadóként” elhíresült rendkívüli személyi jövedelemadóról?
Még nem vezették be, sőt a törvényjavaslatot sem adták át az Országgyűlésnek (legalábbis ma reggel hét óráig). Egyelőre csupán beszélnek róla, hogy július 19-én elfogadják, csak ember a szöveget még nem látta.
Egy biztos: a 98 százalék jelen pillanatban alkotmányellenes, ugyanis az alkotmány azonos közteherviselésről beszél. Minden személy jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően, tehát arányosan köteles a közterhekhez hozzájárulni az Alkotmány 70/I. paragrafusa szerint.
A kilencvennyolc százalék már nem adó, hanem kisajátítás, elvonás.
Olyan ez, mint a helyi adó volt: azt kifejezetten meghatározott helyi adóalanyokra vetették ki, és akkor használta azt a fordulatot az alkotmánybíróság, hogy az jövedelemnek már nem az adóztatása, hanem a kisajátítása.
A 98 százalék olyan mérték, ami mindenképpen alkotmányellenes, nem beszélve arról, hogy utólag lép be a rendszerbe, hiszen amikor az adott munkaviszony kezdődött, akkor erről még nem eshetett szó.
Mit gondol, miért a társasági adót csökkentette a kormány a munkára rakódó terhek helyett?
A társasági adóhoz érdemben nem nyúl a kormány. A tényleges adókulcs az Apeh adatai szerint 2008-ban 13,34 százalék volt. Most erről megyünk le tíz százalékra. A jogszabály szerinti adókulcs tizenkilenc százalék volt, de vannak adókedvezmények, csökkentő tételek, és még sok minden, aminek köszönhetően a valódi kulcs tizenhárom százalék körül helyezkedett el, így valójában csak három százalékkal csökken, és az is egy meghatározott körre vonatkozik (ötszázmilliós nyereségig - a szerk.).
Nyilvánvaló, hogy itt egy nagyon jól kommunikálható adócsökkentésről van szó. Nem jelentős összegű a változás, tehát különösebben nem fogja befolyásolni a vállalkozások tevékenységét. Ettől a foglalkoztatás nem lesz jobb, mert ahhoz a bérre rakódó járulékokat kellett volna csökkenteni. Ez egy jól kommunikálható, olcsón megúszható, és külföldön is nagyon kedvező hatást keltő intézkedés, jó az országimázsnak.
Mit gondol a Fidesz adópolitikájáról általában?
Eddig ál-adócsökkentésekről beszélhetünk. Az igazi adócsökkentéstől messze vagyunk, az majd valószínűleg később fog jönni. Jelenleg annyit láthatunk, és ez pozitívum, hogy nincs osztogatás. De amit eddig hallottunk, az mindennek nevezhető, csak adóreformnak nem. Pozitív viszont, hogy a költségvetési kiadásokat sem akarják túllépni, de hogy ez hová fog fejlődni, azt még nem tudjuk. Összegezve azt mondhatjuk, hogy semmi káros nem történt, de változást generáló lépést sem hoztak.