Megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet?

A parlamenti honlapon olvasható előterjesztés szerint lehetővé válna, hogy egyebek közt a katasztrófahelyzetből eredő károk helyreállításával kapcsolatos feladatokat - függetlenül attól, hogy a kár köz- vagy magántulajdonban következett be - közmunkások is elláthassák.
A javaslat módosítja egyrészt a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényt; ez alapján megszűnik a 2006-ban létrehozott Egészségbiztosítás Felügyelet.

A felügyelet gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-ismertetésével kapcsolatos hatósági feladatai az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe kerülnek át.

Az indoklásban megfogalmazottak szerint az elmúlt évek tapasztalata az, hogy az egészségügyi rendszerben jelenlévő feladat- és hatásköri párhuzamosságok, elsősorban a betegek jogainak védelme és az egészségbiztosító ellenőrzése terén nem bizonyultak kellőképpen hatékonynak. A felügyelet megszüntetése – feladatainak más szervekhez történő átszervezésével – egyebek közt a bürokrácia csökkentésére irányul.

Az EBF-nek az egészségügyi szolgáltatók által vezetett várólistákkal kapcsolatos feladatai az egészségbiztosítóhoz kerülnek át. Az indoklás szerint ugyancsak az egészségbiztosító végzi a jövőben az egészségügyi szolgáltató gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendelését szolgáló számítógépes rendszer minősítését.

Az indítvány szerint az EBF hatásköreinek más szervekhez történő telepítése a törvény kihirdetését követő 35. napon történik meg, míg az EBF, mint költségvetési szerv jogutódlással történő megszűnéséről szóló rendelkezés a törvény kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba.

A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása elleni fellebbezés lehetősége a javaslat alapján megszűnik, a döntés ellen a jövőben bírósági felülvizsgálatra lesz lehetőség.

Az EBF megszüntetése mellett módosulnak a gyógyszertárak alapítására és tulajdonlására vonatkozó szabályok.

A törvényjavaslat rendelkezik a 2011. január 1-jéig átmenetileg tartó gyógyszertár-létesítési moratóriumról is. Ennek lényege, hogy jövő év január 1-jéig közforgalmú gyógyszertár létesítését az egészségügyi államigazgatási szerv csak olyan településen engedélyezi, ahol a moratórium idején közforgalmú gyógyszertár megszüntette működését és a településen nem működik patika. A módosítás nem érinti az intézeti, a fiók- és a kézigyógyszertárak alapítására vonatkozó szabályokat.

A benyújtott törvényjavaslat magában foglalja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítását is. E szerint lehetővé válik, hogy a szükség-, a veszély-, illetve katasztrófahelyzetből eredő kár helyreállításával kapcsolatos feladatokat, függetlenül attól, hogy a kár köz- vagy magántulajdonban következett be, a közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottak is elláthassák.

Emellett a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a házi segítségnyújtás esetén a gondozási szükségletvizsgálatokat az intézményvezető, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője által felkért szakértő végzi el. A gondozási szükségletet, az idősotthoni ellátásra vonatkozó kérelemnél, szintén az intézményvezető vizsgálja. (Eddig a házi segítségnyújtás esetén a vizsgálatokat jegyzők által működtetett bizottságok, míg idősotthoni elhelyezéssel összefüggésben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szakértői bizottságai végezték).

A módosítás lényege, hogy a vizsgálatok intézményvezetői feladattá tételével a szociális szolgáltatásba való bekerülés leegyszerűsödik és az ehhez szükséges időtartam lényegesen lerövidül.