Legkésőbb hétfőn benyújtja a kormány azt a javaslatot, amely a kormánytisztviselők elbocsáthatóságáról, illetve végkielégítéséről már meghozott jogszabály-módosítást a mintegy 650 ezer közalkalmazottra is kiterjesztené.
2010. július 2. péntek 16:21 - Nagy András
Már a pedagógus-szakszervezetek számára is
elfogadhatatlan a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó szabályozás, a hatvan napon túli végkielégítések után fizetendő 98 százalékos adó.
Nem csoda: a hírek szerint a kormány a közalkalmazotti dolgozókra is kiterjesztené eddig is sokat bírált elképzeléseit. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ma közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben azt írják, „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül a munkavállalókra vonatkozó döntéséket hozzon. A PSZ az érdekegyeztetés szándékos kikerülése miatt a hazai törvényes eszközök mellett az Education International-hez (Nemzetközi Oktatásügyi Szövetség) es az ETUCE-hoz (Európai Oktatási Bizottság), végső esetben az ILO-hoz (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) fordul.”
"Legalább mondják ki"
Tisztjük viselni?
Az Országgyűlés kedden fogadta el a több tízezer köztisztviselőt hátrányosan érintő és jövő hétfőn hatályba lépő jogszabályt, amely a szakszervezetek szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog, vagy a jogok és kötelességek aszimmetriája. Kifogásaik miatt az egész törvény megsemmisítését és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályában tartását kérik az Alkotmánybíróságtól.
A kormány eddigi intézkedéseit visszafogottan értékelő pedagógus-érdekvédelmisek aktivizálódása érthető: ha a kormánytisztviselőket már nehéz helyzetbe hozó módosítás a közalkalmazotti gárdára is érvényes lesz, összesen mintegy 650 ezer egészségügyi dolgozó, pedagógus, önkormányzati alkalmazott
inthet búcsút eddig járó jog- és létbiztonságának.
Legalább mondja ki a kormány, hogy elveszi és megszűnteti a végkielégítések intézményét a közalkalmazottaktól – reagál a HírExtrának Galló Istvánné, a PSZ elnöke utalva arra, hogy a kabinet hivatalosan nem szüntetné meg a lelépti díjazást, csupán a vonatkozó adójogszabályt módosítaná.
Ha az eredeti szándék az volt, hogy a nagyon magas végkielégítéseknek akart gátat szabni, akkor adóztassa meg a csúcsvezetőket, de ne az átlagjövedelmet, vagy azt sem kereső közalkalmazottak életét nehezítse meg – teszi hozzá. Ők most is hónapról hónapra élnek, nincsenek tartalékaik, ha tehát ezen túl elbocsátják őket, két hónap után az utcán találhatják magukat.
"Rossz irányt vesznek a dolgok"
A szakszervezet, mint az a közleményéből kiderül, nem csak a kormány elképzelését, hanem annak eljárásmódját is sérelmezi. „Azt még tudomásul vettük, hogy a frissen alakult parlament a kormány tényleges felállásáig néhány egyéni módosító indítványt olyan vehemenciával erőszakolt át a törvényhozáson, amire eddig nemigen volt példa.
Mára viszont munkába álltak a minisztériumok, így nem kéne az egyéni indítványok mögé bújva kormányozni az országot. (A kormánynak csak a saját maga által benyújtott javaslatokról kell kikérnie az érdekvédelmi szervek véleményét, az egyéni indítványok esetében ilyen törvényi kötelezettsége nincs – a szerk.)
A kormány ahelyett, hogy ezekben a fontos, a szociális biztonságot érintő kérdésekben leülne egyeztetni az érdekképviseletekkel, a sajtón keresztül üzenget, így pedig nagyon rossz irányt vesznek a dolgok – fogalmaz a PSZ-elnök, aki szerint mindez ráadásul épp ellentmond annak, amit az Orbán-kormány hirdet.
Porréteg
Visszamenő = nem menő
A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy a 60 napon túli végkielégítések, szabadság-megváltások után 98 százalékos adókulcs lenne érvényben. A szabályozás ráadásul visszamenőleges hatállyal mindenkire érvényes lenne, aki bármilyen jogcímmel 2010-ben eltávozott a közszférából, s már nem pusztán a köztisztviselőket, hanem a közalkalmazottak jóval szélesebb körét - összesen 650 ezer embert - is érinti.
A közszolgálati dolgozók két hónapon túli végkielégítésének kvázi eltörlésének ötlete a Kerpen Gábor vezette Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szemét is csípi. Azt ők is értik, hogy a kormány tenni akar valamit az utóbbi időkben napvilágot látott extrém-lelépti kifizetések ellen. Ugyanakkor a PSZ-hez hasonlóan úgy látják, nem az egzisztenciálisan igen kiszolgáltatott közalkalmazotti rétegen kéne elverni a port.
Például egy bruttó 250 ezer forintot kereső pedagógus, akit elbocsátanak (akár ugye indoklás nélkül – a szerk.), a második hónap után mindössze a korábbi jövedelme két százalékára lesz jogosult, annak elvileg havi legfeljebb 3-4 ezer forintból kellene boldogulnia – magyarázza Kerpen Gábor, hozzátéve: ha a kormány nem fésüli össze az új jogszabályt a jelenleg hatályos adótörvényekkel, akár az is előfordulhat, hogy a kollega által kézhez kapott összeg nem éri el az ezer forintot.
Magyar gond a magyaroké?
A PDSZ – nem felejtve el megemlíteni, hivatalos kormányjavaslatról van szó - szintén azonnali tárgyalásokat sürget Orbánékkal. Azonban Kerpen szerint sok értelme nincs a PSZ által kilátásba helyezett nagy nemzetközi hírverésnek. Az ETUCE-vál maximum annyit lehet elérni, hogy küld egy panaszos levelet
Navracsics Tibornak meg Matolcsy Györgynek – magyarázza a PDSZ-elnök, aki vélhetően tudja mit beszél, ugyanis tagja az Európai Oktatási Bizottság választmányának.
Kerpen szerint – amellett, hogy alapvetően itthoni fórumokon kell megpróbálkozni az érdekérvényesítéssel - egyedül az ILO-nál, vagyis a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél érdemes egy ilyen ügyben verni az asztalt, annak ugyanis van hatásköre. Már amennyiben a kormány elképzelése a legnagyobb jóindulattal sem fésülhető össze az uniós direktívákkal.
