A Mahler-évforduló mellett az idei Erkel- és a jövőre esedékes Liszt-bicentenáriumhoz kapcsolódva a napokban látott napvilágot Budapesten, a Hungarofest Klassz Zenei Irodájának gondozásában az Erkel, Mahler és Liszt belvárosa című kiadvány, amely a kultúrtörténeti cikkek mellett a Mahler-év programját is tartalmazza.

Szeptember 5-én és 2011. január 24-25-én például Fischer Ádám vezényli az 1888 és 1891 között Mahler által igazgatott Operaház zenészeiből álló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát, amelyet Erkel Ferenc alapított több mint másfél százada.

Az osztrák közszolgálati rádió, az Ö1 már szombaton reggel elkezdte sugározni Mahler-hetét, amelynek műfajilag is sokrétű programjában olyan érdekességek szerepelnek, mint egy 2000-ben a Sotheby's aukcióján vásárolt eredeti kézirat története.

Hangképekben rajzolják föl a jugendstil korszakot, amelynek Mahler muzsikája egyik lényeges eleme volt. A zeneszerző felesége, Alma Mahler személyiségét is elemzik, aki az irányzat meghatározó jelentőségű művészeinek Walter Gorpiusnak, Oscar Kokoschkának és Franz Werfelnek szintén múzsája volt.

Keletkezésük időrendjében tűzi műsorra az Ö1 a zeneszerző tíz szimfóniáját, amelyekről öt kiemelkedő Mahler-dirigens beszél (részben felvételről): Bruno Walter, Leonard Bernstein, Riccardo Chailly, Mariss Jansons és Jonathan Nott.

A születésnaptól, július 7-től vetítik német nyelvterületen a Mahler a díványon című filmet, amelynek rendezője apa és fia: Percy és Felix Adlon. A forgatókönyv, amely ugyancsak az ő munkájuk, egy valóságos találkozást fiktíven és rengeteg iróniával dolgoz fel: Sigmund Freud és Mahler - azaz Sigi és Gustl - kapcsolatát. A filmben természetesen megjelenik Alma Mahler is, akit Barbara Romaner alakít. Mahlert Johannes Silberschneider, Freudot Karl Markovics formálja meg.

Az ARTE televízió Budapesten forgatott Mahler-filmje az év végére készül el, ebben a zeneszerző karmesteri munkásságáról esik szó, többek között Pierre Boulez és Daniele Gatti közreműködésével. Mahler életének nem csupán tragikus, hanem vidám epizódjait a ma már részben magyarnak számító francia karmester, Philippe de Chalendar villantja föl. A második részben pedig Mahler alakjában olyan műveket dirigál, amelyeket a zeneszerző szívesen vezényelt, például a Figaro házassága nyitányát vagy Beethoven VII. szimfóniáját.
Mahler születésnapján, július 7-én délután szülővárosában, a csehországi Kalistéban ad dalestet a világhírű bariton, Thomas Hampson a kiváló zongorista Wolfram Rieger kíséretével. A koncertet a www.medici.tv élőben közvetíti. Este Anne Sofie von Otte és a Mahler Chamber Orchestrával énekel itt, vezényel Manfred Honeck.

A következő napokban Mahler a főszereplője a Karintiai Nyárnak, a Bambergi Biennálénak és a Dobbiacói Fesztiválnak.

Október 3-án Mahler és Bécs címmel kiállítás nyílik a bécsi Színházi Múzeumban. Mahler-ciklusra készül Bertrand de Billy vezetésével az Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara (RSO) és a Bécsi Szimfonikusok együttese is egy teljes szériát tervez a Konzerthausban. Péntek estétől július 25-ig ismét játsszák a bécsi régi távírda épületében a Joshua Sobol és Maulus Mankers Alma című alkotását.

Hamburgban, ahol Mahler Budapest után volt zeneigazgató, azt tervezik, hogy a dalciklusok, például az Egy vándorlegény dalai, illetve a Gyermekgyászdalok, valamint a szimfóniák (VIII. és X.) megszólaltatására a legjobb zenekarokat és előadókat hívják meg.

Gustav Mahler a Csehországi Kalistéban született, ifjúkorát is itt töltötte. 1880-ban Felső-Ausztriában karmesterként helyezkedett el. Prágai és lipcsei tartózkodás után 1888-ban érkezett Budapestre, ahol az Operaház igazgatója lett. Itt mutatta be 1889-ben első szimfóniáját is.
Bad Hall, Laibach, Olmütz, Prága, Lipcse és Hamburg után karmesteri működésének következő állomása Bécs volt, ahol 1897-től 1907-ig dolgozott a Hofopernél, közben egy ideig a Bécsi Szimfonikus Zenekart is vezette.

1902-ben megházasodott, Alma Schindlertől két gyermeke született. 1907-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol a New York-i Metropolitan Opera karmestere, később a Philharmonic Society vezetője is lett. 1911-ben - rövid Párizsi tartózkodás után - hazatért Bécsbe, és hamarosan meghalt. Leveleit, visszaemlékezéseit felesége, Alma Mahler adta ki.