Xavér kisebbik fia, a huszonkét éves Nicholas technodj-ként is dolgozik. Ez a stílus apjától sem áll messze. A zenész elárulta nekünk, hogy sűrűn szemezget a könnyűzene műfajaiból is, így hallgat technót is.

"Nagyon szeretem például a Cafe del mar együttest. Szinte ez az egyetlen zene, amit esténként szeretek hallgatni a nap levezetéseként. Ha nem a saját stílusomról van szó, számomra csak jó és rossz muzsika létezik. Szerintem a könnyű műfajokban is számtalan jó zene született, és ezzel együtt komoly testvérében is rettenetesen sok csapnivaló, ostoba, érdemtelen.

A szívem a jó zenékre áll rá. Képtelen vagyok hosszan elviselni az ostoba, közhelyszerű, fölösleges locsogást mind a zenében, mind az életben" - mondja az orgonista, aki úgy véli, számos komoly zenével foglalkozó ember élvezi a könnyű zenét is, csak szégyelli bevallani.

"Magyarországon nincs kultúrája a könnyű zenének. Nálunk az egész iskolai és tanítási rendszer a komoly zenét sulykolja. Ma, ha egy zeneakadémiai tanár ha azt jelentené ki, miközben nagyszerű hegedűs vagy zongorista, hogy él-hal Lady Gagáért, a rektor kihajítaná az ablakon. Pedig szent meggyőződésem és tapasztalatom, hogy nagyon sokan nagyon szeretik ezeket a műfajokat, csak nem merik kimondani.

Hazánkban mindenben érvényes a trambulin elv. Erre jó példa az, hogy Magyarországon százötven éve vannak uszodák, és boldogan fürdőznek bennük az emberek. Mindenki nagyon jól tudja: a fürdőközönség, az igazgató, a polgármester, hogy minden második, legjobb esetben minden harmadik ember időnként belepisil a vízbe.

Ennek ellenére belemennek. De ha egyszer valaki felállna a trambulinra és letolná a nadrágját, hogy belepisiljen a vízbe, akkor abban a pillanatban bezárna az uszoda, és két hétig fertőtlenítene. A polgármester öngyilkos lenne, és országos botrány lenne az esetből. Valami nagyon hasonló van a zenével is ma Magyarországon" - véli Xavér.