Az egyik igen aktuális kérdés az LMP esetében, hogy a főpolgármester választással kapcsolatban az MSZP mindenképpen egy olajfát szeretne tető alá hozni Budapesten. Ön szerint miért szeretné az MSZP mindenképpen maga mellé állítani az LMP-t?

Úgy néz ki, hogy a magyar politika 2006 őszétől egy alapvető változáson ment át. Addig úgy tűnt, hogy a magyar politika addig nagyon stabil rendszere és nagyon egyértelmű szereplői megváltoztak. Amíg az MSZP évtizedeken át az egyik legsikeresebb párt volt Magyarországon most egy nagyon komoly válsággal küzd, amit a 2010-es választási eredmény mutatott meg a legjobban.

Ezt mutatják a párt mostani belső feszültségei is. Az MSZP legfontosabb problémája, hogy drasztikus hitelességvesztésen esett át, míg szervezetileg és pénzügyileg még mindig nagyon erős párt. A hitelességi deficitet pedig abból a pártból próbálja importálni, melynek ezen kívül semmije sincs. A szocialisták egy olyan projektben gondolkodnak, ahol az ő erőforrásaikhoz a mi hitelességünk párosulna.

Ez viszont nyilván nem fog működni, mivel mi az egyetlen meglévő dolgot – a hitelességet – nem kívánjuk másnak odaadni.

A későbbiekben elképzelhetőnek tartja, hogy ha nem is közös főpolgármester jelölttel, de mondjuk a fővárosi közgyűlésben, vagy más képviselőtestületekben együtt tudjanak működni a szocialistákkal?

Együttműködni bárkivel tudunk és mindenkivel megpróbálunk. Minden ellentétes híreszteléssel ellentétben, a parlamentben a legtöbbször a szocialistákkal szoktunk együtt szavazni. Azt gondolom, tartalmi ügyekben mindenkivel együtt tudunk működni.

Az önkormányzati választás után településeken, vagy kerületekben az MSZP és az LMP között sem kizárt, hogy legyenek települési szövetségek. Arról nincs szó részünkről, hogy a szocialistákkal nincs semmi keresnivalónk, persze más dolog, hogy a többi pártról sem gondoljuk ezt. Azt is el tudom képzelni, hogy akár a Fidesszel is létrejöjjenek ugyanilyen koalíciók.

Kétségtelen, hogy Magyarországnak jobboldali kormánya van, mely gyakorlatilag majdnem minden ponton támadja azokat az értékeket, melyek az LMP-nek fontosak. Ez önmagában megváltoztatja azt a korábbi helyzetet, ami a választások előtt volt. Az ellenzéki létből adódóan az ellenzéki pártok közelednek egymáshoz, és érzelmileg van egyfajta közeledés az MSZP és az LMP között, hiszen ugyanannak az egyharmadnál is kisebb ellenzéknek a tagjai vagyunk.

Ugyanakkor olyan kiemelt politikai eseményeknél, mint a főpolgármester választás, az LMP nem tehet mást, mint hogy megpróbálja járni a saját útját. Hiszen a párt létrehozásában az volt a cél, hogy valami új politikai alternatívát kínáljon. Szerintem mi nem tehetjük meg azt, hogy nem az önálló arcunkat mutatjuk, így a főpolgármester jelölésnél is ez az elvi álláspont.

Tőlem nem idegen az, hogy a szavazatmaximalizálás logikája mentén tudjak gondolkodni, hiszen elemzőként is ez volt a szakterületem. Így azt is látni kell, hogy Tarlós Istvánt csak egy olyan jelölt tudná megverni, aki nem csak az LMP és az MSZP összes szavazóját el tudná vinni, hanem még további ingadozó szavazókat is meg tudna szólítani. Én nem hiszem, hogy lenne ilyen jelölt.

Miért nem tud ilyen személyt elképzelni?

Lássuk be, hogy az LMP szavazók között nagyon sok a fiatal, alternatív létformákhoz kapcsolódó szavazó. Ők nagyon különböző szubkultúrákból jönnek, mint az MSZP megmaradt törzs szavazótábora, ami egy más közeg és általában sokkal idősebb korosztály, akiknek politikai ízlésétől messze van az LMP. A mi szavazóink nagyon jelentős része visszautasította az elmúlt évek politikai polgárháborúját és épp ezért támogat minket. Én nem tudok elképzelni olyan kampányt, ami ezeket a nagyon különböző szavazókat tudná mobilizálni.

Ezzel összefüggésben nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a főpolgármester választást Tarlós Istvánon kívül bárki meg tudná nyerni. A közgyűléssel kapcsolatban már korántsem irreális, hogy a Fidesz ne tudja elérni a mandátumok több mint ötven százalékát. De ez csak akkor lehetséges, ha az MSZP el tudja vinni az idősebb szavazóit, míg az LMP a maga nagyon más gondolkodású szavazóit, amihez két külön jelölt kell és két külön kampány.

Azért az is igaz, hogy az SZDSZ és az MSZP szavazótábora is elég eltérő volt, mégis szorosan tudtak együttműködni. Erről mit gondol?

Szerintem az MSZP és az SZDSZ szavazótábora 1998-ra eléggé összeállt. Ha megnézzük a 98-as, 2002-es és 2006-os második fordulós visszaléptetéseket, bármely párt jelöltje lépett vissza, mindkét párt szavazói elég fegyelmezetten mentek el szavazni. Az MSZP és az SZDSZ valóban egy politikai blokkot alkotott, amin belül persze voltak viták, de a szavazók alapvetően elfogadták, hogy egy koalíció részesei voltak. Demszky Gábor is így tudott nyerni 2006-ban.

Az MSZP logikája szerint megint adott egy blokk, melyben az SZDSZ helyett, az LMP van. Így olyan típusú politikai megrendeléseket fogalmaznak meg az LMP-vel szemben, mint korábban az SZDSZ-szel szemben. Ezt nem csak a politikusok, de a véleményformálók is megteszik.

Azok az emberek, akik korábban arról beszéltek, hogy az LMP-re leadott szavazat elveszett, illetve, hogy az LMP egy populista, hol szélsőbaloldalinak, hol nacionalistának bélyegzett párt, most annyira sajátjuknak érzik, hogy politikai megrendeléseket fogalmaznak meg. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ATV Újságíró Klubja akarja megmondani, hogy az LMP-nek hogyan kéne politizálni, miközben semmi alapjuk nincs ehhez, hiszen korábban élesen támadták az LMP-t.

Ön szerint lehet, hogy – többek közt – ez a blokkba tömörülés okozta az SZDSZ vesztét?

Egyértelműen. Az SZDSZ-nek volt egy próbálkozása a 2004-es EP választási kampányban. Nem titok, hogy ekkor én kampányszakértőként dolgoztam ebben a kampányban. Ez arról próbált szólni, hogy a liberálisok önálló pólust alkossanak egy hármas osztatú politikai rendszerben. Ott volt egy törekvés arra, hogy az SZDSZ tíz évvel a 94-es koalíció után megpróbált egy önálló politikai pólust alkotni. 2006-ra azonban már teljesen feladták ezt a törekvést, majd ezután az SZDSZ belesimult az őszödi beszéd mentegetésébe és a rendőri brutalitásba. Szerintem, ezt saját magára és az országra nézve is helytelenül tette. Ekkor indult meg az MSZP zuhanása, mely magával vitte az SZDSZ-t is.

Biztos vagyok benne, hogy az LMP nem lenne önálló politikai tényező, ha nincs 2006 ősze, hiszen ekkor történt egy törés a politikai mezőben, hisz ekkor levált a zöld gondolat. Egyébként szerintem e nélkül a Jobbik sem lenne, hisz 2006 ősze adta meg a nemzeti radikalizmus táptalaját is.

Más pártok politikusai és hozzájuk köthető véleményformálók részéről gyakran elhangzik, hogy az LMP öndefinícióval küzd. Ön szerint ennek mennyi alapja van?

Ezt én egyáltalán nem érzékelem, sem a párton belüli vitákban, sem a frakció döntéseiben. Inkább arról van szó, hogy az LMP identitása másfajta ideológiai csomagot jelent. Nálunk az emberi jogok markáns védelme megfér a kettős állampolgárság támogatásával és egy markánsan baloldali gazdaságpolitikával.

Korábban Magyarországon egy rendkívül egyszerű ideológiai séma alakult ki, mely ennek ellenére tele volt inkonzisztenciával. A gazdaságpolitika területén, az MSZP hol baloldali, hol neoliberális gazdaságpolitikát folytat, míg a Fidesz hatósági energiaárakat vezet be, miközben egykulcsos adót akar, ami például egy kemény neokonzervatív gazdasági eszköz.

Nemzetközi felmérések szerint is a magyar ideológiai tér egydimenziós volt. Ehhez képest az LMP egy másfajta ideológiai csomaggal rendelkezik, ahol korábban egy párton belül elképzelhetetlen értékek egy helyen jelennek meg. Ez a fajta ökopolitika – mely nyugati pártrendszerekben egyáltalán nem ismeretlen – nálunk még szokatlan. Az újságírók és az elemzők is, akik a régi logikát keresik a pártrendszerben, egyszerűen nem tudják hova tenni az LMP-t.

Önöktől már többdimenzióssá vált a magyar politikai-ideológiai tér?

Azt nem állítom, hogy ettől önmagában minden felborult. De például azzal, hogy a Fidesz eddig jobbra volt, most bemozdult középre mivel van tőle jobbra egy formáció. Ezzel Orbán Viktor stratégiája végleg tarthatatlanná vált, nevezetesen, hogy a Fidesztől jobbra ne legyen politikai erő. A Fidesz óriáspártként történő középre kerülésével azonban még nem dőlt el, hogy tőle jobbra, vagy balra jön létre annak ellenzéke.

Én úgy látom, hogy az LMP póluskialakító szerepe annak függvénye, hogyan rendeződnek a dolgok a Fidesztől balra. Úgy látom az összes szellemi kreativitás és felmerülő új gondolat, mely a Fidesztől balra van nagyon jelentős részben az LMP-nél van. Szerintem a szocialisták vannak identitásválságban, már csak azért is mert a Fidesz gazdaságpolitikája nagyon hasonló az ő korábbi gazdaságpolitikájukhoz.

Így abba a helyzetbe kerültek, hogy vagy megdicsérik a kormányt, mondván a Bajnai kormány nyomdokain halad, ahogy azt Mesterházy Attila is tette, ezzel továbbra is hitelességi válságban tartva a pártot. Vagy azt is tehetik, hogy saját korábbi gazdaságpolitikájukat is elvetve szembemennek a Fidesszel, ami a baloldal megújulását is jelentheti. Így a baloldal szellemi sivárságából kifolyólag elképzelhető, hogy az LMP lesz az új magyar baloldal.

Akkor a cél az, hogy rétegpártból, gyűjtőpárttá váljanak?

Ez a stratégiai dilemma nem dőlt el az LMP-ben. De nem is biztos, hogy ez a mi döntésünkön fog múlni, hanem inkább a külső tényezőkön. Az önkormányzati választáson követett stratégiával – mellyel nem bátorítjuk a helyi együttműködéseket sem – a párt nagyon lassú növekedési pályára állítását akarjuk elérni. Óvatosan megyünk előre, és nem nyitjuk ki a párt kapuit mindenki előtt, ami azt is jelenti, hogy az LMP rövidtávon szervezeti szinten nem tudja betölteni azt az űrt, ami a baloldalon kialakult.

Eszmei és ideológiai oldalon viszont én nem látom az erőt a magyar hagyományos baloldalban, hogy újat tudjon mutatni a választóknak. Az LMP-ben vannak olyan gondolatok, melyek képesek megtölteni tartalmi értelemben ezt a baloldali hiátust, de nem biztos, hogy szervezetileg le tudjuk mindezt fedni.

Itt visszatérünk az eredeti kérdéshez, miszerint van egy komoly szervezeti rendszerrel rendelkező baloldali párt, melynek se mondanivalója, se hitelessége, ami nekünk van. Ez nem jelenti azt, hogy ezt a kettőt össze kéne tolni. Ez csak annyit mutat, hogy mindkét pártnak a Fidesztől balra van egy erős korlátossága.