Jégeső ellen sms
Nagyot durrantott a Debreceni Egyetem: ágyúikat az ég felé meresztették és beletüzeltek a viharfelhőkbe. Porrá zúzott jéglabdák és megmenekülő gyümölcsösök a végeredmény.
2010. július 6. kedd 16:54 - Páczai Tamás
Fellélegezhetnek a gyümölcsösök
Viszonylag kis költséggel és egyszerűen működik az a hét jégvédelmi ágyú, melyeket a Debreceni Egyetem szakemberei által folytatott kutatások eredményeként alkalmaznak már hat magyarországi vállalkozásnál. Az eddigi tapasztalatok és tesztelések alapján a berendezés hosszútávon is megoldás lehet a jégesők elleni küzdelemben. Egy ágyú 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket, a berendezés sms üzenettel, telefonhívással is indítható vagy leállítható.
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a
gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező.
A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy a jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
Csak egy sms
A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a
védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagyértéket képező és sérülékeny építményeket is.
Az jégvédelmi ágyúk működéséről, az eddigi tapasztalatokról a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetének egyetemi tanársegédjével, Dr. Apáti Ferenccel beszélgettünk.
Mekkora méretű ez a berendezés?
A jégvédelmi ágyú egy standard teherszállító konténerbe van beépítve. Hat méter hosszú, két méter széles és kettő méter negyven centiméter magas, amely kamionnal könnyen a helyszínre szállítható.
A Debreceni Egyetem találmányának tekinthető az ágyú?
Ez egy belga találmány, mi a technológiát hoztuk be az országba. A jégvédelmi ágyúhoz szabadalmunk nem kapcsolódik.
Hozzáigazították a magyar időjárási viszonyokhoz?
A kertészeti vállalkozások hektáronként akár több millió forintos árbevételt termelnek, ezért számukra nagyon fontos a jégvédelem kérdése, hiszen hatalmas károkat okozhat egy pár perces jégverés. Jelenleg két lehetőségük van a védekezésre: az egyik a jégháló a másik pedig a jégvédelmi ágyú.
A legtöbb hazai kertészeti vállalkozás tőkehiánnyal küszködik, nem áll módukban, hogy kifizessék a jégháló telepítési költségeit. Ez elég tetemes összeg, hektáronként 3-4 millió forint.
A jégágyú 12-16 millió forintos berendezés, egy 30 hektáros, vagy annál nagyobb ültetvény védelmének esetében már jelentős, akár tízszeres költségcsökkenést is eredményezhet az alkalmazása.
Mi szól a jégháló mellett?
A háló egy biztos fizikai védelmet nyújt, ez mindenképpen kompenzálja a relatív drága telepítési költségeket.
A jégágyú melletti érvek?
A jégágyú működéséről:
"A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket”
Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára
Olcsó, de nehéz róla belátni, hogy megerősíti a védelmet, mert fizikailag nem látványos a hatása, gyakorlatilag nincsen visszaigazolás, mint a jégháló esetén a felfogott jégdarabok.
Nemcsak egyetemi kutatóként, hanem egy gazdaság vezetőjeként is gyakorlati tapasztalatom van a jégágyú működésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok tapasztalata alapján teljesen biztos és közvetlen bizonyítékot nem sikerült szereznünk. Ez az lenne, hogy egy vihar esetén az ágyú által védett 5-600 méter sugarú körben elmarad a jégverés, míg az ettől kívülálló területek jégkárt szenvednek.
Az elmúlt egy hónapban ennyire közvetlen élményünk nem volt, de például múlt szombaton a tágabb környéken mindenhol volt jégeső, a mi pár kilométeres körzetünkben viszont elmaradt.
Milyen bizonyítékokat tapasztaltak használat közben?
Hatszor kellett használnunk az elmúlt egy hónapban a berendezést. Az ágyú mellett állva lehet érezni azt a hatalmas energiát, amivel működik. Nagy hanghatással üzemel, olyan, mintha egy vadászpuskával lövöldöznének szinte másodpercenként. Az ágyú hatékonyságának legfőbb eleme, hogy a vihar kezdete előtt legalább húsz másodperccel működésbe lépjen. Ezért radarrendszerekkel figyeljük a zivatarok vonulását, ami főleg gyors fejlődésű viharok közben lehet életmentő. A tapasztalatok alapján a működési idő 30-60 percig tart.
Utántöltést igényel a berendezés?
Acetilén gázzal működik. Normál forgalomban ezt hegesztőgáz néven forgalmazzák, egyszerűen beszerezhető.
