Egy ország örült, mikor 2008-ban Budapesté lett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT). Az eufória azonban hamar alábbhagyott, annyira, hogy ma már a legnagyobb lelkesedéssel sem sikerült kideríteni: mi történik az EIT-ben...
2010. július 9. péntek 15:06 - HírExtra
Előzmények
A központ elhelyezéséért Lengyelországgal versenyeztünk, derék polák rokonaink azonban elfogadták az érvelést, miszerint a miniszterek inkább olyan országban látnák szívesebben az EIT-et, ahol még más Európai Uniós intézmény nem működik.
Volt is nagy örömujjongás a döntés következtében: "Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára" - írta a döntés megszületése után kiadott közleményében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök.
"A pályázat győzelme a magyar tudomány által eddig elért eredmények elismerését és az ország jövőbeni fejlődése iránti bizalmat jelenti" – volt olvasható a kormányfő közleményében.
Magyarország számára az EIT közvetlenül segítheti a tudományos munkát, az egyetemeken ugyanúgy, mint az MTA-ban. Két év elteltével szerettünk volna utánajárni milyen kiemelt projektekkel foglalkozik az intézmény, eddig milyen eredményeket értek el.
A nemtudás nem hatalom
Nem véletlen a feltételes mód, ugyanis hiába nyomoztunk több szálon is, nem sikerült elérni senkit aki képes vagy hajlandó lett volna válaszolni kérdéseinkre. Lehet, hogy az egyértelmű információkérés helyett inkább egyenletekkel kellett volna bombázni az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet.
Miután az EIT igazgatósági tanácsába
Magyar Bálintot beválasztották és tudomásunk szerint pozícióját továbbra is őrzi a szervezeten belül, első utunk hozzá vezetett. Volna. Ugyanis sem az intézményen, sem a haláltusáján vergődő SZDSZ-en keresztül nem sikerült elérnünk az ex-minisztert. Igaz, hogy 2009-ben kilépett a pártból, de nem hinnénk, hogy mindenki törölte a telefonszámát.
A bizottsági válasz
"A Bizottság tájékoztatja a Képviselő urat, hogy az EIT a tervezettnél hamarabb kezdte meg működését. Az első tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) létrehozására kiírt pályázat 2009. augusztus 27-én lezárult. (A TIT-ek központi szerepet játszanak az EIT tevékenységében. Olyan társulásokról van szó, amelyek egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és más, az innovációban érintett felek partnerségén alapulnak. Egyelőre három „TIT”-et hoztak létre, remélhetőleg már működésüket is elkezdték.)"
Forrás: Surján László honlapja
Azonban nemcsak mi szerettünk volna utánajárni az EIT tevékenységének Budapesten.
Dr. Surján László az Európai Parlament képviselője kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól. Kérdésére kapott választ, melyet elfogadtott, honlapján el is lehet olvasni.
Az Androulla Vassiliou által elküldött válaszban viszont több hárombetűs rövidítés van mint érdemi leírás. Felkerestük hát Surján képviselő urat, ugyan magyarázza már el, miért és mit is fogadott el. Sikerült elérnünk, kérdéseinket azonban telefonon nem, csak e-mailben lett volna hajlandó megválaszolni. Kitalálható: válasz e-mail több hete nem érkezett.
Természetesen más csatornán is próbálkozik a mezei újságíró, el is jutottunk a budapesti székház „kommunikációs tisztjéig”. Vele már telefonon is sikerült beszélni. Egyszer. Ígéretet kaptunk, hogy információ-éhségünket az internetes levelezés segítségével csillapítja az EIT. Sokat nem vártunk, de semmit sem kaptunk.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ugyan EU-s költségvetésből táplálkozik, viszont Budapestre településéből a 2008-as kormánynak is ki kellett venni a részét. Egy, az Infoparkban található épületet húsz évre bérel az állam az intézmény részére, mint ahogy húsz dolgozójának bérét is az állam fizeti.
Tehát van egy modern épület a Neumann sétányon, ahol az EIT székel, hogy milyen projekteken, kikkel együtt dolgozva, nyitott kérdés maradt. Egyelőre...
