A JP Morgan és a Harris Interaktiív amerikai felméréséből kiderül, hogy a pénzügyi válság kirobbanását követően sem igazán foglalkoztatja a fiatalabb korosztályt a későbbi, öregkori megélhetésük problémája, itthon ez hatványozottan igaz.
2010. július 15. csütörtök 14:57 - Telkes Árpád
Az amerikai helyzet
Az 50 év feletti válaszadók minden anyagi biztonsághoz kötődő kérdést kétszer olyan komolynak érzékelték az ötven év fölötti válaszadók, mint a harminc alattiak. Míg az első korosztályba tartozók mintegy 47 százaléka aggódik amiatt, hogy tovább kell dolgoznia nyugdíjazása előtt mint gondolta, addig ez az arány a harminc év alatti válaszadóknál 24 százalék.
Az államtól várható nyugdíjjal kapcsolatban a megkérdezettek összesen 22 százaléka fogalmaz meg kételyeket 30 éves kor alatt, míg ugyanez az arány 50 felett már 40 százalék.
A magyar helyzet
A még 1997-ben megalkotott nyugdíjreform jó irányba vezetett, ám már akkor is maradtak a rendszerben hibák. Nem sikerült teljesen az alapjaitól újjáépíteni az időskori kifizetéseket, és bár a Bajnai-kormány által elfogadott reformok mintegy harminc évre stabillá tették azt, alapos átalakítást nem hoztak.
A változtatások az öngondoskodás felé vitték el a társadalmat. A korábban három pilléres rendszerbe egy újabb
oszlopot építettek be, a nyugdíj-előtakarékossági befizetéseket. Az eredeti három pillérbe az állami nyugdíj, a magánnyugdíj és az önkéntes nyugdíj tartozik.
Korhatár
Ezzel rátérhetünk egy kardinális problémára a nyugdíjkorhatárra. Az Európai Unió júniusban egy javaslattal állt elő, mely szerint 2060-ra a férfiak nyugdíjkorhatárát hetven (!) évre kéne emelni. Ezzel sok ország nem értett egyet így egyelőre ajánlás maradt a dologból.
A mostani nyugdíjkorhatárok Magyarországon a következőképpen alakulnak: az 1952 előtt születettek számára 62 év, az 1952 és 1957 között született lakosságra változó szabályok érvényesek, míg az 1957 után születetteknek már 65 éves korukig kell dolgozni.
Soknak tűnnek a számok és évek, azonban az előrehozott nyugdíj intézményének köszönhetően az átlag nyugdíjazási kor: 59 év. Az előrehozott nyugdíj mellett komoly szerepet játszik a rokkantnyugdíj is. A rokkantnyugdíjazást viszont már a nyugdíjreform után komolyabb ellenőrzés alá vette a kormány.
Sok-sok pénz
Nyugdíj
A nyugdíj tulajdonképpen egyfajta biztosítás , de míg egy hagyományos életbiztosítás esetén a biztosított részletekben fizeti meg a szolgáltatás díját és valamely esemény bekövetkeztekor jut hozzá a biztosítási összeghez, itt ez éppen fordítva történik: amikor eléri a nyugdíjkorhatárt letesz egy nagyobb összeget melyet aztán annuitás formájában kapja vissza. Ez a nagyobb összeg gyakran képletes, csak jogosultság formájában létezik, nincs összegszerűsítve. (Wikipedia)
Az Aviva-csoport legutóbbi felméréséből az derült ki, hogy a magyarok csaknem háromnegyede aggódik, hogy nyugdíjaséveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához és hasonló arányban gondolják így a lengyelek és a csehek is.
Míg azonban a csehek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról, a magyaroknak ezt csak mintegy negyede teszi. A hazai siralmas képet tükrözi a GfK által nemrégiben bemutatott elemzés is. A megtakarítók pénzének Nyugat-Európában 26 százaléka megy nyugdíjalapba, ez az arány Közép-Európában 23, Magyarországon viszont mindössze 12 százalék – írja a Napi Gazdaság.
Problémák
Nemcsak Európában, de
Ázsiában és világ sok más táján is komoly
problémát okoz az elöregedő társadalom. Emiatt a nyugdíjrendszerek szerte a világon komoly nehézségek elé néznek. Ami biztos, ne csak az államra számítsunk, gondoljunk előre nyugdíjas éveinkre!
