Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - kormánypárti többséggel - elfogadta a Salamon László (KDNP) elnök által előterjesztett menetrendet. E szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve az alkotmányjog tudomány művelőknek felkérésre készített koncepcionális javaslatait.

A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciókat; ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja meg. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé december 15-e után a bizottság.

A hét munkacsoport közül egy-egy foglalkozik az alkotmányos alapértékekkel; az alapvető jogokkal és kötelességekkel; a kormányzati rendszerrel és a hatalomgyakorlás formáival; az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és jogvédelemmel; a helyi önkormányzatokkal; a közpénzügyekkel; egy pedig összegzi az eredményeket.

A bizottság kormánypárti többsége - amely ügyrendi javaslattal a vitát is lezárta - csupán egy ellenzéki módosító indítványt fogadott el: az LMP-s Szilágyi Péterét, miszerint a frakciók megjelölhetnek öt-öt társadalmi szervezetet, amelyek véleményét kikérik. Elutasította a többség a Jobbik minden javaslatát, közte azt, hogy az "elcsatolt területeken élők" szervezeteit, képviselőit is hívják meg a munkába.

Nem támogatta a kormányoldal a szocialista Bárándy Péter javaslatát arról, hogy a bizottság hosszabbítsa meg saját mandátumát. A szocialista képviselő - Lamperth Mónikával egyetértésben - jelezte: három és fél hónap alatt nem lehet minőségi munkát végezni, ha csak nem létezik már kész koncepció. Kérte a Fideszt, hogy ha van ilyen, tegyék le az asztalra, és mellőzzék a színházat. Szilágyi Péter is jelezte: ennyi idő alatt nem lehet megalapozott koncepciót létrehozni. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) úgy vélekedett: sok alapkérdés nyitott, és kérte, hogy először azt vitassák meg, milyen irányú lesz az "alaptörvény-alkotás".

Schmitt Pál, aki beszédet mondott a bizottsági ülés kezdetén - az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mint házelnök köszöntötte az eseti bizottság tagjait. Kifejezte azon meggyőződését, hogy a bizottság összetétele alkalmas arra, hogy ezt a történelmi munkát elvégezze.

Felhívtam arra a figyelmüket - fűzte hozzá -, hogy óriási társadalmi és szakmai kihívás előtt állnak. Nem a változás a fő cél önmagában - hívta fel a figyelmet -, hanem az, hogy olyan alkotmány szülessen, amely kiállja az idő próbáját; a rendeletek hónapokra, a törvények évekre, az alkotmány pedig emberöltőkre készül. Biztos vagyok abban, hogy több helyen is lehet változtatni a jelenlegi alkotmányon - mondta a házelnök.

Schmitt Pál kiemelte: felhívta a bizottság figyelmét az alkotmány szerkezetének, preambulumának és nyelvezetének fontosságára is, és arra, hogy a magyar ember értse a saját alkotmányát, abban eligazodjon.

Elmondta még, hogy köztársasági elnökként érzékenyebbnek kell lennie az alkotmány bármilyen módosítása iránt, hiszen a köztársaság elnöke az államszervezet demokratikus működésének az őre, a nemzet egyszemélyes megtestesítője.

A felelősségem is nagy, hogy olyan alkotmány szülessen, amely majd hosszú távon kiállja az idő próbáját - fűzte hozzá azzal, hogy felhívta a testület tagjainak figyelmét a kollektív bölcsességre, és arra, hogy széles körű társadalmi egyeztetést tartsanak, tanulmányozzák azokat az alkotmányokat, amelyek már kiállták az idő próbáját.

Az alkotmány nem csupán jogi alaptörvény, a társadalom értékrendszerének foglalata, egy nemzet fő erkölcsi normája is - hangsúlyozta Schmitt Pál.