LMP: a sokféleség egységére lenne szükség

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint ma Magyarországon a sokféleség egységére lenne szükség. Az ellenzéki párt frakcióvezetője a miniszterelnök csütörtöki, napirend előtti felszólalására reagálva kiemelte: a Fidesz és a KDNP a választási kampányban nem mondta azt, hogy egykulcsos személyi jövedelmi adót vezetnek be, és azt sem mondta, hogy az "erősebb kutya elvét" alkalmazzák az önkormányzati választások során. A polgárok nem erre szavaztak - tette hozzá.

Mint mondta, világnézeti különbség van közte és a kormányfő között abban, hogy az LMP nem centrális erőtérben gondolkodik, és lényegesnek tartja a hatalmi ágak elválasztását.



Hangsúlyozta: a jogállamot nem lebontani kell, és nem kellene megszállni az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket és a Független Rendészeti Panasztestületet. Schiffer András szerint nem elég elszámoltatásról beszélni akkor, amikor a kormány a korrupciót meg akarja fékezni. Az LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott: "az Önök úthengerében nincsenek fékek, ma ez az úthenger mindent maga alá gyűr, holnap viszont könnyen falnak mehet"

Úgy vélekedett: a kormány azzal, hogy bevezeti az egykulcsos személyi jövedelemadót a szegények zsebéből kíván 400 milliárd forintot "átlapátolni" a gazdagok zsebébe. Schiffer András közölte: a kormány nem a magyar demokrácia megújítása érdekében kezdett el kormányozni.

MSZP: dilettantizmus, szegényellenes politika jellemzi a kormányt

Mesterházy Attila szerint dilettantizmus, szegényellenes politika, Magyarország lejáratása jellemzi a kormány elmúlt ötvenhat napját. Az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnök csütörtöki napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben azt mondta: a kormányfő megszólalása "sámáni" magasságba emelkedett, "nem miniszterelnököt hallottunk, hanem egy igazi sámánt, akiből árad az energia, a nemzeti egység, a tudás és a gyógyítás szelleme".

Mesterházy Attila a miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint a választáson győztes erőknek több baloldali szavazójuk van, mint magának a szocialista pártnak, és a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak több száz ezren, úgy reagált: Orbán Viktor szavai azt jelentik, hogy Magyarországon több baloldali ember van, mint jobboldali.

Véleménye szerint a kormányfő bocsánatot kell, hogy kérjen Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöktől mert szerdán Orbán Viktor már azt mondta, hogy tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány, és akkor ez azt jelenti, hogy nincsenek csontvázak a szekrényben.



Az ellenzéki politikus hiányolta a kormányfő beszédéből arra a választ, miért nem történt meg a radikális adócsökkentés. Nem beszélt arról, miért nem tudta a kormány két hét alatt rendbe tenni az ország közbiztonságát, hogy tíz év alatt hogyan lesz meg az egymillió munkahely, és hogyan fogja a kormány stabilizálni a forintot - tette hozzá.

Mesterházy Attila szerint minél előbb meg kellene tudni, hogy a 2011-es költségvetésnek mik a fő számai, milyen oktatási, egészségügyi és szociális politikát akar folytatni a kormány, és milyen gazdaságpolitikában hisz. Az MSZP-s frakcióvezető mondatait többször hangos bekiabálás zavarta meg.

KDNP: a társadalmi igazságosságot érvényesíti a kormány

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosságot próbálja érvényesíteni a kormány egy igazságtalan helyzetben.

Harrach Péter, a kereszténydemokrata frakció vezetője csütörtökön a parlamentben a kormányfő felszólalására reagálva azt mondta: az ellenzék pártjai a kötelező bírálatot mondták el, és nem sokat értettek meg, vagy akartak megérteni abból, ami elhangzott. A bírálatokat érdekesnek tartotta, mint mondta, meg lehetett tudni többek között, hogy az egyik felszólaló számára van egy új fogalom, a józan ész, a másik pedig arra kérte a kormányt ne bántsák a hiénákat, mert megsértődnek, s abból baj lehet.

A KDNP frakcióvezetője kiemelte: a társadalmi igazságosságot próbálják érvényesíteni egy igazságtalan helyzetben. Harrach Péter a bankadóról szólva azzal a hasonlattal élt, hogy ha valaki zsákot cipel, nem tesz rá még egy zsákot, különösen nem úgy, ha valaki zsebre tett kézzel ballag mellette. Inkább megkéri az illetőt, vegyen egy kosarat a kezébe, különösen, ha ő volt, aki a zsákot rátette.

A bankok idézték elő azt a krízist, amibe Európa és az ország jutott - mutatott rá, hozzátéve: eközben azok a kisemberek akik egyébként a nagy terheket viselik, újabbakat és újabbakat kaptak. Illő, hogy a bankok a nyereségből valamit leadjanak - jegyezte meg.

Kitért arra, hogy a hagyományosan baloldali értékek képviselete egy baloldali párt feladata lenne, de az a baloldali párt nem a munkavállalók, hanem a munkaadók érdekeit képviseli, s nem a kisjövedelműekét, hanem a gazdagokét.

Harrach Péter felidézve a választási eredményt azt mondta, százezrek jöttek baloldalról. Új korszakot nyitottak meg azzal, hogy a nemzeti egységet és együttműködést lehetővé tették. Ezt egy megosztó személyiség hozta létre, a megosztó kormányzás vezetett az egység vágyához, s hozott olyan eredményt, amely az ellenségeskedés kora helyett az együttműködés korát nyitja meg - fejtette ki a kereszténydemokrata frakció első embere.

Jobbik: rossz irányba halad a kormány

A Jobbik szerint rossz irányba halad a kormány, ami megvalósul, az nem nemzeti együttműködés, hanem egyelőre "narancsszínű beszűkülés" - mondta Vona Gábor pártelnök csütörtökön a parlamentben. Vona Gábor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva szintén bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt. Szerinte attól a több millió magyar embertől kellene szerint bocsánatot kérni, akik haragszanak és elégedetlenek, amiért Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon még mindig szabadlábon van.

A jobbikos politikus egyetértett azzal, hogy a politikai törésvonalak megváltoztak, s két oldal van, a nemzeti oldal és a nemzetközi érdekeket kiszolgáló oldal. Ebben szeretnék, ha kormány egyszer végre nyíltan állást foglalna - fűzte hozzá. A legemlékezetesebb részét az elmúlt 56 napnak a nemzetpolitikai törvénymódosítások jelentették, s ezért dicsérte a kormányt.

Ugyanakkor az Országgyűlés energiájának nagy részét az emésztette fel, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados kormánytöbbség hatalmi bázis szélesítését próbálták eladni, s az ellenzék megpróbálta ezt megakadályozni. Példaként az önkormányzati rendszer, a médiaviszonyok átalakítását említette, és az államigazgatás totális megszállásáról beszélt.

Szegfűs államigazgatás helyett nem szeretnénk narancsos államigazgatást - hangoztatta. Kitért a politikai nyilatkozat falra függesztésére, amire - mint mondta - a mai napig nem érti miért volt szükség. A történelem függessze ki 50 év múlva, s ne önök - mondta.

Vona Gábor azt mondta, elvárták volna az emberek, hogy a multinacionális cégek is megjelenjenek a közteherviselésben, a körbetartozások kérdését kezeljék, és az elszámoltatást. Minden van, csak az elszámoltatás nincs - fogalmazott. Elvárták volna, hogy a két hetes ígéret érvényesüljön a közbiztonság ügyében - tette hozzá, kiemelve: nincs őszinte diagnózis, stratégia és értékelhető eredmények.

Elvárta volna a társadalom, hogy a cigány-magyar együttélés problémáival is foglalkozzanak - közölte, s eseti bizottság felállítását szorgalmazta. "Ha igaz, az a híresztelés ami terjed az ország nagy részében, hogy (...) az országgyűlési választások során cigányszavazatokat vásároltak, akkor ez egy történelmi bűncselekménynek minősülhet" - mondta. Rossz irányba halad ez a kormány, minden biztató jel ellenére, ez nem nemzeti együttműködés, hanem egyelőre narancsszínű beszűkülés - fogalmazott.