Előbb-utóbb megtaláljuk a kék bolygót a lakhatósági zónában
A Gliese 581 d bolygó 2009-es felfedezése óta egyre biztosabb, hogy a Földtől mintegy húsz fényévnyire található exobolygón kialakulhattak a földi élethez hasonló körülmények. Keresztúri Ákos csillagásszal, bolygókutatóval beszélgettünk.
2010. július 28. szerda 07:19 - Páczai Tamás
A földinél tízszer sűrűbb szén-dioxid atmoszféra üvegházhatása kellene, hogy a folyékony víz stabil legyen a Gliese 581d planétán. A távoli bolygó a Lakhatósági Zóna külső határvidékén kering, és nem kizárt, hogy az élethez szükséges viszonyok is megjelentek rajta.- írja az
Origo.hu.
A bolygó 2009-es felfedezése nagy visszhangot kapott, nemcsak tudományos körökben. A
HelloFromEarth.net tavaly augusztusi akciójában bárki küldhetett sms-t a planétára. A 160 karakteres üzenetek azonban érthető módon (húsz fényév a távolság, azaz 20 év múlva érkezhet meg a mintegy huszonötezer üzenet a Gliese 581d légkörébe) még a világűrben keringenek. Az oldalon található számláló szerint 19 év és 209 nap múlva csapódhatnak be a Földnél hétszer nagyobb tömegű exobolygóba az sms-bombák.
Beelőzheti az emberiség a tavaly elküldött üzeneteket? Mi a valódi haszna a felfedezésnek? Gyakorlatban mikor léphetnénk a Gliese 581 d bolygó felszínére? A távlati tervekben szerepelne az exobolygó betelepítése? Kérdéseinkre Keresztúri Ákos csillagász válaszolt.
Mekkora felfedezésnek tekinthető ez a bolygó?
Éghajlat és lakhatóság:
A korai vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a bolygó a csillag lakható övezetén kívül kering. A 2009 áprilisában végzett elemzések azonban megerősítették, hogy a Gliese 581 d valójában a lakható övezeten belül foglal helyet, így felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat. Stéphane Udry szerint "A bolygót nagy kiterjedésű és mély óceán is boríthatja."Mivel a Föld hőmérséklete -180C lenne az üvegházhatást előidéző gázok jelenléte nélkül is, feltételezhető, hogy a Gliese 581 d-n -üvegházhatást okozó gázok révén- létrejöhetnek olyan hőmérsékletek amelyeken a víz folyékony halmazállapotban is felvehet, így a bolygó akár élet is hordozhat.
Forrás: Wikipédia.hu
Fontos, de nem extra felfedezés. Több, mint négyszáz naprendszeren kívüli bolygót ismerünk már, ezek közül kevés a földi élet szempontjából érdekes planéta, a Gliese 581 d ezek közül az egyik. Nem tekinthetjük unikális felfedezésnek, van néhány társa is.
A közeljövő célja, hogy egy olyan exobolygót fedezzenek fel, amin a földi élethez hasonló létforma létrejöhetett. Ez lenne az emberiség fő célja, amikor a világűrt kémleljük?
Igen, ez a főcél, de nem biztos, hogy ezt a közeljövőben el tudjuk érni. A konkrét célok közül most az a legfontosabb, hogy a Földhöz hasonló méretű és tömegű bolygót találjanak csillaghoz közeli helyzetben.
Csillagász szemmel nézve hogyan értelmezzük a rövidtávú és a hosszabb távú elképzeléseket?
Ebben az esetben a rövidtávú célkitűzés azt jelenti, hogy a Földünkhöz hasonló bolygót tíz éven belül nagy eséllyel találhatunk a Naprendszeren kívül.
Hosszabb távú célként megfogalmazhatjuk azt, hogy az emberiség gyarmatosítás céljából kutatja ezeket az égitesteket az univerzumban?
Nagyon durván lehet megbecsülni azt, hogy milyen viszonyok uralkodhatnak egy ilyen bolygó felületén. Nehéz megállapítani azt, hogy egy ember számára megfelelő körülményeket találhatunk például a Gliese 581 d bolygón. Azt állapíthatjuk meg pusztán, hogy a körülmények alkalmasak-e a földihez hasonló élet kialakulásához, vagy sem. Gyakorlatilag pedig nem létezik még az a technika, amivel odajuthatnánk, amikor pedig rendelkezésünkre fognak állni a megfelelő eszközök, akkor is legalább egy emberöltőbe kerülne az, hogy eljuthassunk egy ilyen exobolygóra.
Bolygónk szűkebb környezetét mennyire ismerjük? Kizárható egy olyan "véletlen" felfedezés, mely során sokkal közelebb találnánk egy, a Gliese csillag bolygójához hasonló égitestet?
Nem zárható ki, minden bizonnyal húsz fényévnél közelebb is található hasonló viszonyokkal megáldott bolygó. Ezeket azonban nagyon nehéz észrevenni, főleg a kis méretük miatt. Most nem a közel lévő bolygókat fedezik fel, hanem inkább a távolabbi, nagy bolygókat találják meg a tudósok. Ezek a bolygók 100-200 fényévnél közelebb vannak Földünkhöz és méretük is 2-10-szer nagyobb, mint bolygónké. A Földhöz hasonló, vagy kisebb méretű bolygók felfedezése valószínűleg tíz éven belül működni fog.
Milyen technikai fejlődés szükséges ehhez?
A mai módszerek tulajdonképpen alkalmasak a kisebb égitestek felfedezésére, de nagyobb távcsővel több ideig tartó vizsgálatok kellenének. Nem kell tehát "extra új dolgot" kitalálni, hanem keményebben és pontosabban kell dolgozni a közeljövőben.
Mit jelent az, hogy például a Gliese 581 d a lakhatósági zóna külső vidékén helyezkedik el?
Az egyszerűség kedvéért nézzük a Naprendszert. A Naphoz közelítve nagyon meleg van, távolítva egyre hűvösebb lesz az "űrjárásbolygón". Az ideális tehát az a tartomány, ahol kedvezőek a hőmérsékleti feltételek, tehát az a zóna, ahol egy Földünkhöz hasonló bolygó felszínén hosszú időn keresztül folyékony halmazállapotú víz előfordulhat.
Ez viszonylag szűk határmezsgyét jelent?
Nem nagyon szűk, nálunk ugye a Föld biztosan beleesik, a Mars pedig a lakhatósági zóna külső peremén helyezkedik el. Ezért képzelhető el, hogy más naprendszerekben is létezhet a Földhöz hasonló bolygó.
Milyen gyakorisággal fedezünk fel a Gliese 581 d –hez hasonló bolygókat?
Naprendszeren kívüli bolygót havonta többször találunk. Olyant, ami a lakhatósági zónán belül van, évente körülbelül egyszer, tehát ez viszonylag ritka felfedezés.
Amennyiben felfedeznénk egy Földünkhöz hasonló kék bolygót, lehetőségünkben állna odautazni?
Elvileg lehetséges, de a technika még nincs a kezünkben. De akkor is nagyon problémás, ha már a szükséges eszközöket megalkottuk, ugyanis legalább egy emberöltőnyi idő kellene csak az oda útra. Ezek után ráadásul kérdéses az, hogy mivel térnénk vissza a Földre. A kolonizálás gondolata azért nem reális, mert nem ismerjük rá a megfelelő módszert, másrészt olyan messze találhatóak ezek az égitestek, amik emberi léptékkel nem mérhetőek.
