A jellemzésükre használt nullaliteres szakkifejezés azt jelképezi, hogy az épület fűtéséhez nincs szükség fűtőolajra vagy gázra, mert azt megújuló energiákkal (fényenergiával, nap-, föld-, geotermikus hővel vagy széllel-vízzel termelhető elektromossággal) lehet megoldani. Amihez persze szükséges az épület tökéletes hőszigetelése is. Ma nálunk a passzívháznak nevezett energiatakarékos épületek fűtésére évente négyzetméterenként 15 kW/óra energia szükséges. A jól szigeteltekéhez 40-70, a hagyományosakéhoz pedig 220-280 kW/órányi!

Másképp megközelítve: a 4-literesként jellemzett ház fűtésére évente négyzetméterenként 4 liter fűtőolaj vagy 4 köbméter földgáz kell, azaz az előbbi mértékegység szerint 40 kW/óra energia.

A szénsemlegesség arra vonatkozik, hogy a háznak nincs szénnyoma, a légkörbe nem bocsát ki szén-dioxidot. Az épület fűtő- és kiszolgáló berendezései nem vagy csak alig használnak fosszilis tüzelőanyagot - szenet, kőolajat, földgázt -, ehelyett valamilyen, szén-dioxidot felhasználáskor nem termelő bio- vagy megújuló energiaforrást vesznek igénybe.

A magyar Mérnöki Kamara hivatalos folyóiratában neves szakértők ismertették a nullaliteres házak építési módszereit és anyagszükségleteit (például hőszigetelő rétegű falak, jól záródó nyílászárók, levegőt terelő csőrendszerek).

A főbb lehetőségek és szempontok: Az épület megfelelő tájolása. A helyiségeknek és szinteknek a meleg levegő felfelé áramlásához igazodó elhelyezése. Az alap és a külsőfalazat megfelelő vastagságú, nem égő, mosható hőszigetelő réteggel borítása. A tökéletes, a hőt ki, a hideget be nem engedő tetőszigetelés. Hő- és légzáró ajtók és ablakok beépítése. A felesleges hőveszteséget meggátló, de mégis hatásos szellőztetés. A levegőnek a helyiségek között igény szerinti átáramoltatása. A födémek hő- és hangszigetelése. A hőközpont (kazán, cirko) és a fűtőtestek megfontolt beépítése.

A külső energiákkal takarékoskodás érdekében a víz- és melegvízfogyasztás kordában tartása, például a másodlagos célra alkalmazható enyhén szennyezett - "szürke" - víz használata. Az áramfogyasztás automatákkal való féken tartása. Megújuló energiák közül csak azok alkalmazása, amelyek helyileg a leggazdaságosabban elérhetők.

A cikk kitér az ÖKODOM-ok építésének tetemes költségeire is, ugyanakkor aláhúzza, hogy a használat során rendkívüli nagy mértékben lecsökkenő üzemköltség kiegyenlíti a ráfordítást. Főleg amióta az energiaárak egyre csak emelkednek. Figyelmeztet arra is, hogy az eleve természetbarátként tervezett ház újonnan történő megépítése olcsóbb, mint ha egy meglévő, hagyományos épület akarna valaki átépíteni.

Zöld Kockázat

Világszerte igyekeznek felhívni a figyelmet ÖKODOM-ok építésére a drága és rohamosan fogyó energiahodozók felváltása érdekében. A Popular Science amerikai folyóirat júliusi különszámában bemutatja a neves műszaki fotográfus, John B. Garnett által épített Green Dream (Zöld Álom) nevű lakóházat, amely a víztakarékosság, a szürkevíz hasznosítása terén különleges mintának számít. A világhírű londoni Sybarite építőkonszern fantasztikus hoteljeit Las Vegastól Dubajig ugyanúgy meg lehet csodálni, mint luxus cipőszalonjait, illetve most már a Green Gamble (Zöld Kockázat) elnevezésű ÖKODOM-ját.

A 9x9x9 méteres élhosszúságú kockaház energiaigényének 90 százalékát kielégíti a lapos tetőterasz fölé szerelt, 7,5 méter átmérőjű, diszkoszra, kerek párnára vagy ernyőre emlékeztető fotocellagomba. A rendszer harminchárom kilowattórányi áramot biztosít az épület lakóinak. A diszkosz alatt a melegházakhoz hasonlóan megreked a meleg levegő, és hevíti a tetőterasz padlózata alatti lapos medence vizét, amely 80 zuhanyozáshoz elegendő. Hűvös időben a meleg levegő egy részét ventillátor tereli az épület belsejébe.

Az egész déli homlokzatot egyetlen, óriási, 7,5 méter átmérőjű kerek ablak tölti ki, amelynek redőnyeit ugyancsak fotocellák fedik. Azok teljesítik ki a Green Gamble áramellátását, méghozzá olyan mértékben, hogy még egy, az épület alatt parkoló Tesla Roadster villanyautó akkumulátorait is feltölthetik.

Gazégetés helyett falufűtés

Hazánkban évente 100-150 PJ-nyi (petajoul, P=ezerbillió) éghető növényi hulladék (ágtöredék, venyige, szalma) keletkezik. Kis részüket rossz hatásfokkal bár, de egyszerű kályhákban, kazánokban elégetik. Jóval többet viszont helyben, gazként gyújtanak meg és füstölnek a légkörbe, holott a növényi hulladék korszerű berendezésekkel egész falvak távhőellátására is hasznosítható lenne. Ilyenre ma már nemcsak Angliában és Skóciában, hanem Ausztriában és Németországban is van követhető megoldás.

Amíg a városok tehetős, családi házas negyedeiben mind több ÖKODOM emelkedik ki a földből, az újonnan létesülő lakóparkokat pedig eleve igyekeznek környezetvédőként megtervezni, a falvakban ilyesmire csekélyebb a lehetőség. Viszont a települések lakóinak összefogásával remek távfűtési rendszert lehetne kialakítani. Pornóapátiban és Megyeren már nálunk is van példa erre.

A mezőgazdasági környezetben keletkező biomassza céltudatosabb elégetése házanként is megoldható, egyebek között ágtöredékekből, szalmából, venyigékből préselt pelletek, brikettek és kockák formájában, fatüzelésű kályhákban. Ám a hatásfok messze elmarad attól, mint ha korszerű kazánokban tüzelnék el őket, ahonnan a hő a csőhálózaton keresztül eljuttatható az egyes épületekhez, és ott igény szerint szabályozottan felhasználható.

A falusi távfűtés azonban csak viszonylag szűk körzetben fekvő, nagy méretű épületekkel, sűrűn beépített és nem túl hegyes-dombos vidéken lehet gazdaságos, ahol nem kell hosszú és bonyolult csőhálózat. A nyári időszakban keletkező biomassza a központi kazán közelében tárolható. A rendszerhez amúgy akár energiatermelés is kapcsolható, ami még akkor is megéri, ha a kis hőerőmű csak idényenként működik, mert például az általa fejlesztett áram vízszivattyúk hajtására, akkumulátorokban tárolva a közvilágítás segítésére hasznosítható.

A gazégetést kiváltó falufűtés széles körű elterjedése gondozottabbá teheti a környezetet, és serkenheti a működéséhez szükséges eszközök hazai gyártását. Mi több, a karbantartással, üzemeltetéssel munkahelyeket teremthet, és valamivel kényelmesebbé, "városiasabbá", vonzóbbá alakíthatja a vidékiek életét.