Füst gomolyog az üvegzsebben
A kormány július 2-án benyújtott törvényjavaslata veszélyezteti az állami vállalatok gazdasági átláthatóságát. A közpénzek pedig sokfelé vándorolhatnak.
2010. augusztus 2. hétfő 07:46 - Telkes Árpád
A javaslat
A közpénzek felhasználásának átláthatóságát sértené a kormány törvényjavaslata. Ezzel együtt az elszámoltathatóság garanciái szintén sérülhetnek, amennyiben az Orbán-kabinet eltörli azt a rendelkezést, mely egyszerűsíti az állami vállalatok pénzügyi gazdálkodásának nyilvánosságát.
A T/581-es törvényjavaslat vonatkozó részeinek lényege, hogy azok a költségvetési szervek és közalapítványok melyek többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban vannak, a törvény életbe lépésétől számítva „közfeladatot ellátó szervnek” minősülnek.
A közfeladatokat ellátó szervekre, átláthatóság szempontjából más szabályok érvényesek, mint a közalapítványokra. Így például a pályázatok szakmai leírása, annak győztesei és a pályázatokra szánt pénzösszegek sem elérhetőek a
nyilvánosság számára.
Átlátszóság
Transparency International vs. Korrupció
Magyarországon a 90-es évek eleje óta fogalmazódik meg újra és újra különböző programok, kormányzati elképzelések, civil megmozdulások keretében a korrupció elleni küzdelem fontossága; a korrupció ellenes tevékenységek történetének a rendszerváltás óta eltelt időszakában a kilencvenes évek második fele tekinthető a legintenzívebb periódusnak. A korrupcióellenes programok főként a jogrendszerre, a jogalkotásra, a politikai rendszerre, a közintézményekre, a gazdasági szereplőkre és a médiumokra koncentrálnak, szem előtt tartva azt a tényt, hogy gazdasági, politikai, közigazgatási és joggyakorlati aspektusai mellett a korrupció egyben társadalmi, szociológiai és szociálpszichológiai jelenség is.
Mindenféle rosszindulat nélkül is látható, hogy a törvényjavaslat lehetőséget nyújt a közpénzek „elrejtésére”. A
Transparency International (TI) magyarországi szervezetének is szemet szúrt az előterjesztés.
„A törvényjavaslat elfogadásával a nyilvánosság nehezen vagy nem szerezhetne tudomást a köztulajdonú cégeknél történt visszaélésekről, pazarlásról vagy éppen bűncselekmények gyanúját felvető ügyekről” – kommentálta Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója a hírt, sajtóközleményükben.
„Ami bizonyos, hogy a nyilvánosság kontrollját az újonnan bevezetett költségvetési felügyelő tisztség nem helyettesítheti”- tette hozzá Földes Ádám, a szervezet a jogi tanácsadója. Az intézkedés komoly korrupciós kockázatokat vet fel. Egyelőre nem világos milyen intézkedésekkel próbálná a kormány csökkenteni ezt a tényezőt.
A korábbi törvény a köztulajdonú cégekkel, alapítványokkal és költségvetési szervekkel szemben komoly átláthatósági, gazdasági és hatékonysági
követelményt támasztott.
Vezetői pénzek
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a benyújtott javaslatot, úgy a köztulajdonban – azaz állami vagy önkormányzati tulajdonban – lévő cégek gazdálkodását érintő adatainak nyilvánossága kerülhet veszélybe.
Nem csupán magáról a cégekről, szervezetekről van azonban szó, hanem azok vezetőiről is. A törvényjavaslat ugyanis a vezetőket is „közfeladatot ellátó személynek” minősítené. Ezáltal az ilyen személyek fizetése sem ellenőrizhető. Legyen az két millió forint felett, vagy alatt...
Bármely átminősített cég, így teljesen kieshet a nyilvánosság kontrollja alól. A legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta a szóban forgó adatok nyilvánosságát, azonban a normaszöveg hatályon kívül helyezésével felborulhat az egyensúly.
