Munkába állhatnak a fiatal orvosok

Cserháti Péter a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházban tartott sajtótájékoztatón utalt arra, hogy két hónappal a kormányzati átadás-átvétel után az új tárcának az ágazat működésképtelenné válását kellett megelőznie.

Ezért az Orbán-kormány első intézkedései között július 7-én módosította a korábbi kabinet "röghöz kötő" rezidensrendeletét, amely azzal fenyegetett, hogy a 2010-ben végző, mintegy 660-670 orvostanhallgató kétharmada nem lép be a rendszerbe, hanem inkább külföldön próbál elhelyezkedni.

Ez egy orvos képzésének 15-18 millió forintos költségével számolva bő négymilliárd forintos vesztséget jelentett volna az államnak - tette hozzá.

"Középtávon komplex orvoséletpálya-programban kell gondolkodnunk, de egyelőre csak arra vállalkozhattunk, hogy a taszító elemeket kivegyük a rendszerből" - mondta a szakpolitikus, hangsúlyozva: bár külföldön a hazai 100 ezer forintos nettó kezdő fizetés hatszorosát kínálják a magyar orvosoknak, a rendeletmódosítás nyomán számításaik alapján így is "231 ifjú medikussal több, a végzősök öthatoda" marad a szülőföldjén, és lép be a hazai szakorvosképzésbe.

A helyettes államtitkár elmondta, az új szabályozás többek között felmenti a szakorvosjelölteket az alól a kötelezettség alól, hogy rezidensi idejük után négy évig elsősorban addigi munkáltatójuknál vagy legalább Magyarországon, az állami egészségügyi szférában helyezkedjenek el. Lehetővé teszi számukra a szakképzés meghatározott okból történő - az eddigi három évvel szemben határozatlan idejű - megszakítását, ami elsősorban a gyermekvállalás megkönnyítését szolgálja. A szaktárca által megjelölt 17 hiányszakmában elhelyezkedők ezen felül 50 százalékos bérkiegészítésre is számíthatnak.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a kormányváltással párhuzamosan érezhető szemléletváltás is történt e területen. Kiemelte: a végzős orvostanhallgatók túlnyomó többsége itthon szeretne dolgozni, vállalható szakképzési rendszerben, elfogadható munka- és életkörülmények között.

"Alapvetően nem pénzkérdés, hogy a fiatal orvosok itthon maradnak-e. Cél, hogy egyetlen munkahelyen megkeresett jövedelemből a frissen végzett szakember is képes legyen megélni. Ez esetben akkor is maradni fog, ha külföldön valamivel több pénzt kapna” - mondta, jelezve, hogy a hálapénz kifejezetten riasztólag hat a magyar orvostársadalomra.

"Olyan egészségügyben szeretnénk munkát vállalni, ahol nem borítékokból, hanem a saját fizetésünkből tudunk boldogulni” - hangsúlyozta az elnök. Szólt arról is: egy korábbi felmérés ékesen bizonyítja, hogy a többség érdekelt a paraszolvencia megszűntetésében. A válaszolóknak ugyanis több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott: ha kétszeresére emelkedne a bére, már nem tartana igényt hálapénzre.

Sélleiné Márki Mária, a Hetényi kórház főigazgatója elmondta: a 330 orvost foglalkoztató intézmény súlyos orvoshiánnyal küzd. Jelenleg három évfolyamon 15 rezidens dolgozik a Hetényiben, ám a korábbi - véleménye szerint teljesen orvosellenes - szabályozás kiigazítása nyomán az idén 41 pályázat érkezett az általuk meghirdetett 34 szakorvosjelölti álláshelyre.
Sélleiné Márki Mária a Népszabadság információjára reagálva kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Szócska Miklós államtitkár őt jelölte volna az Országos Egészségbiztosítási Pénztár irányítójának.

A témához Cserháti Péter annyit fűzött hozzá: "szép csendesen zajlik a legfontosabb egészségügyi háttérintézmények vezetőinek kiválasztása, de az OEP leendő főigazgatójának személyéről még nem született döntés. Ebben egyébként is Orbán Viktor miniszterelnök határoz majd.”