Egy robot az expedíció kutatója?!

Az óbirodalmi Kheopsz (Hufu vagy Szúfisz) fáraóról elnevezett gízai nagy piramis Kr.e. 2580-2530 körül épült, s egyedüliként maradt fenn az ókori világ hét csodája közül - olvasható a The Independent brit napilap(http://www.independent.co.uk) online kiadásában.

A piramis szívében található az a két terem, amelyet a király és a királynő "sírkamrájának" neveznek. Az előbbiből két szűk, 0,2 méter keresztmetszetű akna vezet 45 fokos szögben a külvilág felé, nagyjából az északi és déli fal közepére: az északi 71 méter, a déli 53 méter magasságban éri el a felszínt. A feltételezések szerint a járatokon keresztül jutott a fáraó lelke az égbe, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a csillagok között.

A királyné "sírkamrájában" további két járat van, amelyeket 1872-ben fedeztek fel. A király sírkamrájával ellentétben, ezek nem a külvilág felé vezetnek.

Senki sem tudja, hogy valójában mi célt szolgáltak az aknák. 1992-ben egy kamerát juttattak a királynő sírkamrájának déli falától induló aknába, ennek során fedezték fel, hogy 60 méter után a járatot két rézfogantyúval felszerelt mészkőajtó zárja le. Tíz évvel később, 2002-ben egy további expedíció során a robot átfúrta magát az ajtón és felfedezte, hogy 20 centiméterre mögötte egy második ajtó van.

"A második ajtó eltér az elsőtől - úgy tűnik, hogy valamit elrejtettek mögötte" - hangsúlyozta Záhi Havvász, az egyiptomi legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára, a vállalkozás vezetője.
Az északi akna 18 méter után 45 fokban elfordul, ám 60 méter után szintén egy mészkőajtó zárja le.

A Leeds-i Egyetem kutatói utolsó simításokat végzik azon a roboton, amely reményeik szerint képes lesz végighaladni az aknákon: átfúrja magát a második ajtókon, hogy felfedezze, mi is rejtőzik mögöttük. A vállalkozást Djedi-projektnek keresztelték el, Dzsedi, Kheopsz öreg varázslója után, akivel a fáraó rendszeresen konzultált a piramis építése során.

Robert Richardson, a Leeds-i Egyetem mechatronikai intézetének docense szerint addig folytatják a kísérleteket, míg a robot végig nem halad az aknákon.

"Öt éven át dolgoztunk a projekten. Nincsenek prekoncepcióink, csupán tényeket szeretnénk gyűjteni olyan szakemberek számára, akik majd összegzik ezeket és levonják a tanulságokat. Két akna van - az északit egy mészkőajtó zárja el, amelyen semmi sem hatolt át eddig.

Ami a déli aknát illeti, a korábbi expedíció megmérte a kőlap vastagságát, átfúrta és egy kamerát juttatott ezen keresztül, utóbbi közvetlenül az ajtó mögött egy másik felületet fedezett fel. Mi arra vállalkozunk, hogy megmérjük a vastagságát és átfúrjuk. Most készítjük elő a robotot és reményeim szerint még ebben az évben útjára indítjuk" - hangoztatta Robert Richardson.