Csizner Zoltán, az NNI megbízott vezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az elkövetők személyes sérelme a régmúltban történt, az nem kapcsolódott a bűncselekmény-sorozat áldozataihoz, és nincs kapcsolat az elkövetők és az áldozatok között.

Közlése szerint a tettesek a településeket, ahol a támadásokat végrehajtották, úgy választották ki, hogy "nem sokkal a bűncselekmény elkövetése előtt történt olyan esemény, ami a társadalom érdeklődését felkeltette", így ők is felfigyeltek az adott településekre.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mi alapján választották ki az elkövetők a sértetteket, Csizner Zoltán azt válaszolta: a megközelítés és a távozás biztonsága volt az elsődleges szempontjuk, hogy a támadás minél kevesebb kockázattal járjon. A sértetteknek semmilyen közük nem volt ehhez, egyszerűen pont ők laktak ott - tette hozzá.

Az MTI összeállításából kiderül, hogy több településen a támadásokat megelőzően konfliktus volt a kisebbségi közösség és a Magyar Gárda között. Voltak olyan, halálos áldozattal járó támadások is, ahol korábban nem számolt be a sajtó az összetűzésekről.

Az első támadás 2008. július 21-én, a Pest megyei Galgagyörkön történt, ahol rálőttek három, romák lakta családi házra. Több lövedék az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt.

A településen egy hónappal korábban egy állítólagos szerelmi háromszög miatt egy roma és egy nem roma család között alakult ki konfliktus, és emiatt a nem roma férfi a Magyar Gárdát hívta segítségül, hogy elköltözhessen a faluból. Mint utóbb kiderült, nem az érintett család házát támadták meg a támadássorozat gyanúsítottjai.

A második támadás 2008. augusztus 8-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén történt. Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára.

Piricse azzal került korábban a sajtóba, hogy egy roma házaspár halálra éheztette egyéves gyermekét. A kisfiú 2007. november 5-én halt meg, és a szakértők szerint halálakor körülbelül 4 kilogramm súlyú lehetett.

A házaspárt 2008. június 10-én vették őrizetbe, a sajtó ekkor számolt be a bűncselekményről először. De felborzolta a kedélyeket a 2007 őszén történt bűncselekmény is: három fiatalember agyonverte és kirabolta a piricsei kocsmárost.

2008. szeptember 5-én a hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán adtak le lövéseket arra a házra, amelyben romák aludtak. Személyi sérülés nem történt. Nyíradony az FTC kézilabdacsapatával játszott mérkőzést Debrecenben, ahol a Fradi szurkolók transzparensekkel a "cigánybűnözés áldozataira" emlékeztek, és a rasszista megnyilvánulás miatt vizsgálat indult.

2008. szeptember 29-én a Heves megyei Tarnabodon adtak le lövéseket és Molotov-koktélokat hajítottak családi házakra. Személyi sérülés nem történt. A megtámadott házban idős emberek, és nem romák laktak. A településen az év elején három fiatalkorú megvert, majd kirabolt egy 67 éves férfit, aki sérüléseibe a kórházba belehalt. Áprilisban pedig letartóztattak egy férfit, aki több alkalommal megerőszakolta saját, 12 éves lányát.

2009. február 22-én Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apát és 5 éves kisfiát lőtték agyon, amikor Molotov-koktéllal felgyújtott házukból menekültek. A család 6 éves kislánya súlyosan megsérült. A Pest megyei település neve 2007 decemberében került a sajtóba, amikor a Magyar Gárda a vidék közbiztonságáért jelszóval felvonulást tartott a településen. Ez a vonulás volt az egyik kiváltó oka a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó bírói ítéletnek.

2008. december 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalemberre lőttek rá kétszer: a férfi életveszélyesen megsérült, élettársát súrolta a lövedék. A településre a romák életvitele és a környező településeken elszaporodott nagy értékű falopások miatt támadhattak.
Az NNI által ismertetett koncepcióba viszont nem illik bele a 2008. november 3-ai, nagycsécsi két halálos áldozatot követelő Molotov-koktélos és fegyveres támadás, de kilóg a sorból a Szabolcs megyei Tiszalökön tavaly április 22-én, és az augusztus 3-ára virradóra történt gyilkosság is. A támadásokban csak annyi a közös, hogy a kisebbségi közösség által sűrűn lakott települések egyikén, romák által lakott utcában hajtották végre azt.

Az NNI hétfőn azt közölte, hogy a gyanúsítottak négy további helyen terveztek romák ellen támadásokat: Pest megye két településén, Erdőkertesen és Turán, valamint a szabolcsi Kisvárdán és Hajdúhadházon.

Hajdúhadház a roma gyermekek iskolai szegregációja, egy tanárnő bántalmazása, valamint egy gárdaellenes demonstráció miatt került a sajtó figyelmébe, de az egyik gyanúsított, Cs. István, korábbi internetes bejegyzéseiben már a hajdúhadházi cigányság kiírtására buzdított.

Tura az ipari méretű falopások, a közelmúltban történt hatalmas tömegverekedés és egy 80 éves asszony kirablása miatt került a figyelem központjába, míg Kisvárdán egy 17 éves lányt szurkált meg négy fiatal.