Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak 244 igen szavazata, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP 72 elutasító voksa mellett.

A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

Elnökét - aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult - a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető. A hatóság elnökének Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, szerdai hatállyal.

A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre.

Az államfő által aláírt jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik.

A részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató látja el, az ellenőrzést közös Felügyelő Bizottság végzi.

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a köztársasági elnök által aláírt, a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályról. Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta: sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt.

Hozzátette: több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.

Ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta, hogy véleményük szerint a médiacsomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.

A Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul a médiacsomag ügyében - közölte Novák Előd, a párt alelnöke az MTI-vel. Azt mondta, elvárták volna, hogy az államfő előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: Schmitt Pál "pártcélokat szolgál". A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, miután Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a törvénycsomagot.

Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak 244 igen szavazata, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP 72 elutasító voksa mellett.

Még mielőtt ismertté vált volna, hogy az államfő aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének sajtótájékoztatóján bejelentették, közös szakszervezeti fórum létrehozását kezdeményezik egyes, a közmédiumokban működő munkavállalói érdekképviseletek.

A közmédiumokban működő szakszervezetek tanácskozásán nyilatkozatot fogadtak el, ez kifogásolja, hogy a közmédiumokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslatok elfogadása előtt nem volt társadalmi, szakmai és szakszervezeti egyeztetés, egyúttal arra hívja fel a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a közszolgálati médiumoknál dolgozók érdekképviseleteivel.

A tanácskozáson a PHDSZSZ mellett a Magyar Televízióban működő szakszervezetek és az MTI Sajtószakszervezetének képviselői vettek részt, illetve jelen volt a Nemzeti Média Kerekasztal több ügyvivője is.