Milyen motiváció állhat a romagyilkosságok mögött? Mennyire sokkolja az eset a gyilkosok környezetét és a társadalmat? Feldolgozható a társadalmi trauma? Dr. Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa válaszolt.
2010. augusztus 11. szerda 17:42 - Gyülvészi András
Milyen motiváció állhat egy ilyen sorozatgyilkosság mögött? Mi kell ahhoz, hogy valaki több, számára ismeretlen emberrel végezzen?
A sajtótájékoztatón meglehetős általánosságban fogalmazott a rendőri szakértő félelemkeltésről és bosszúvágyról. Jó lenne tudni, hogy mennyire sikeres a nyomozás az indítékok feltárásában. Ez egyrészt azon múlik, hogy az elkövetők hajlandóak-e, és képesek-e számot adni a saját céljaikról.
Ebben az ügyben azon kívül, hogy milyen szörnyű hat ember halála pont az a nagy kérdés, mi visz rá felnőtt embereket arra, hogy általuk nem ismert férfiakat, nőket, gyerekeket meggyilkoljanak. Én is csak kérdezni tudok. Bár volt egy hipotézisem idestova egy éve. Úgy fogalmaztam, hogy ezek világnézeti, rasszista ideológiai indíttatású cselekmények lehetnek. Ez a feltételezés nem dőlt meg, de az eddigiek alapján, nem is erősödött. Bár még hátra van a vádemelés és a bírósági szakasz is, úgyhogy ez változhat.
A gyilkosok, illetve a meggyilkoltak környezete hogyan dolgozza fel a traumát, amit egy ilyen eseménysor kivált? Egyáltalán traumatizálhatja ez őket?
Dr. Finszter Géza
Finszter Géza az OKRI főmunkatársa (2010-ig a Büntetőjog-tudományi Osztály vezetője,) az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docense. Jogi diplomáját 1968-ban, az állam és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatát 1984-ben szerezte meg, az MTA nagydoktori címét pedig 2007-ben.
1968 és 1997 között a Belügyminisztériumban töltött be különböző beosztásokat, volt a BM Vizsgálati Osztály alosztályvezetője, a Belügyi Szemle c. elméleti szakfolyóirat főszerkesztője, illetve a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet igazgatója.
A rendészeti jog, a kriminológia és a büntető tudományok más tárgyköreiben száznál több publikációja jelent meg. Monográfiáját a Rendészet elmélete címmel a KJK-KERSZÖV Könyvkiadó 2003-ban adta ki. (okri.hu)
Remélhetőleg egészséges emberek veszik körül ezeket a gonosztevőket is, akikben nyoma marad az esetnek. Nekem volt már olyan tapasztalatom, amikor nem a bűncselekmény volt meghatározó, hanem az elkövetők mentegetése. Nem akarták problémaként elfogadni, hogy emberek képesek szörnyűségeket elkövetni, miközben ordas eszmékért harcolnak.
Akik ezekhez a harcos eszmékhez nagyon közel álló tanokat hirdetnek, azoktól nem várható, hogy elborzadjanak. Valószínűbb, hogy olyan magyarázatot fognak keresni, amivel ezek a cselekmények távol tarthatóak az ő "szent" ideológiai felfogásuktól. Vagyis, ha valaki rasszista, akkor szeretne megmaradni rasszistának. Csak egy kissé kínos, hogy gyilkosokkal van egy ideológiai platformon, ezért a jobb ízlésű rasszisták megpróbálnak fenntartani valamiféle távolságot, míg a kevésbé finnyásak egyszerűen vállalják.
Én nagyon bízom benne, hogy ez egy abszolút kivétel, egy olyan szélsőségesen extrém jelenség, ami nincs benne a társadalomban, de még azokban az előítéletekben sem, amelyek elvezethetnek idáig. Én még abban is reménykedek, hogy tanulságként szolgálhat ez az eset azoknak az embereknek, akik a tisztességes gondolkodás határmezsgyéjén szeretnek tartózkodni.
A mindennapi emberek életére milyen hatással van egy ilyen sorozatgyilkosság? Mennyire bolydult föl a magyar társadalom az esetet látva? Mennyire viszonyulunk az ügyhöz másképpen, más nemzetekhez képest?
Vannak a társadalomnak válságos időszakai, amikor bizonyos konfliktusokat nem tud jól kihordani. Amerikában ilyenek voltak a hatvanas évek. Akkor rasszista indítékú támadásokból volt nem is egy, amely napvilágra került. Óriási társadalmi mozgalmak indultak el, és a társadalom gyakorlatilag átalakult. Tehát a hatás nagy volt, de hozzá kell tenni, hogy ezek ritka történelmi pillanatok, olyanok, amikor az egész társadalom válságként éli meg ezeket a konfliktusokat. Mi nem álltunk messze ettől érzéseim szerint.
Az lenne jó, ha a társadalom ki tudná hordani az esetet. Ezért volt fontos, hogy a köztársasági elnök mikor és hogyan reagált az eseményekre, és ugyancsak ezért fontos, hogy minden párt kivétel nélkül nyilvánuljon meg és ítélje el a történteket. Nagyon várnám, hogy a Jobbik azt mondja, ettől teljesen elhatárolódnak.
Fontos még megjegyezni, ez nem hétköznapi sorozatgyilkosság volt. Nem arról volt szó, hogy egy ámokfutó elkezdte lemészárolni a huszonéves nőket, ami szintén szörnyű lett volna. Viszont abban az esetben nem tekinthető a gyilkosság társadalmi ügynek, hiszen ott a gyilkos személyiségével van probléma.
Ami most történt, ahogy Sólyom László fogalmazott, a
nemzet ügye. Így is kellene kezelnie mindenkinek.
Akkor inkább beszélni kell erről, mintsem megpróbálni felejteni?
Nagyon komolyan meg kell vitatni ezt az esetet. Napirenden kellene maradnia az ügynek. Ha lesz jogerős ítélet, én azt is el tudom képzelni, hogy akár egy parlamenti vitanap keretében kellene erről beszélni. A társadalomnak szembe kell néznie azzal, hogy Magyarországon egy ilyen eset megtörtént. Addig nem lehet megnyugodni, amíg pontosan meg nem tudjuk, milyen társadalmi működési zavar vezet oda, hogy olyan idióták fogjanak fegyvert, akik ilyesmire képesek.
Ha nem lesz vita, akkor pont a legfontosabb tanulságot nem vonjuk le az ügyből.
Ez nem megy sokáig így, úgyhogy a hirextra legyen az első éllovas balos médiát kiszolgáló híroldal aki elkezdi megtörni a jeget és igenis lehozza a cikkeiben a cigányok napi szarait!