Sukoró: a befektetők még bíznak a projekt sikerében
A sukorói King's City projekt gazdái továbbra is bíznak abban, hogy a kormánnyal együttműködve, egy átlátható folyamat keretében megvalósulhat a projekt.
2010. augusztus 13. péntek 14:00 - HírExtra
Fred H. Langhammer, a projekt társalapítója pénteki közleményében úgy fogalmaz: a munkahelyteremtés, beruházás-ösztönzés, és a magyar turisztikai ágazat fejlesztése olyan, az új kormány által nevesített célok, amelyek megegyeznek a King's City projekt célkitűzéseivel.
A beruházásnak köszönhetően számos, közvetlenül 3.500, közvetetten további több ezer munkahely jön létre, és jelentős pozitív hatással lesz nem csak a magyar turisztikai ágazatra, de Magyarország általános gazdasági helyzetére, és befektetési kilátásaira is - áll a közleményben.
Ilyen nagyszabású beruházás esetén szükséges és általánosan bevett gyakorlat, hogy az adott ország kormányával egyeztetések történnek annak érdekében, hogy a projekt a kormányzati célokkal és a magyar emberek érdekeivel összhangban valósuljon meg - fogalmaz.
A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport King's City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készült Sukorón. A beruházás helyszínéhez, a korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum, izraeli befektető úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található - összesen 183 hektáros - gyümölcsöseit.
A főügyészség azonban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozni kezdett ismeretlen tettes ellen az ingatlanok cseréje miatt. Az MNV jogszerűnek nevezte az ügyletet, Bajnai Gordon akkori miniszterelnök azonban az egymásnak ellentmondó információk miatt vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében.
A Központi Nyomozó Főügyészség az idén június 4-én hozta nyilvánosságra legutóbbi szakvéleményét, amely szerint a sukorói csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, így a csereügyletben 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.
Forrás: MTI