Sorozatunk bevezető cikkében Orodán Sándort, a Magyar Szóvivők Egyesületének elnökét kérdeztük, aki aktív éve alatt többek közt az Önkormányzati és Területfejlesztési, a Belügyminisztérium és a Határőrség szóvivőjeként dolgozott.

Kiből lehet jó szóvivő? Logikusnak tűnik, hogy az, akinek kiváló a „beszélőkéje”. Persze nyilván szükséges más is.

Attól, hogy valakinek jó a beszélőkéje, nem feltétlenül lesz egy adott szakterületnek jó szóvivője. Nagyon sok adottság és tanult ismeret szükséges a precíz, kifogástalan munkához. Az egyik legfontosabb, hogy valakinek határozott, jó kiállása legyen. Nagyon fontos az értelmes, tiszta kommunikáció, hiszen a beszédéből kiszűrődhet, hogy az adott szakterületnek az ismerője. Az is nagyon fontos tényező, hogy a szóvivő ismerje a média működését. Én magam állítom, hogy a média egy önálló hatalmi ág, ebből eredően, ha nem képes egy szóvivő megérttetni magát egy újságíróval, abból nagyon sok félreértés, bonyodalom származhat.

Hogyan választanak ki valakit szóvivőnek?

A kiválasztásra még mindig jellemző két, nem feltétlenül dicséretes módszer. Az első változat szerint azért kérik fel a leendő szóvivőt, mivel jól tud beszélni, vagy legalábbis ezt gondolják róla. A másik bevett szokás az, hogy valaki felkéri a személyes ismerősét, bizalmasát a munkakör betöltésére. Ez a feladatkör ennél jóval összetettebb, magasabb szakmaiságot követelő hivatás, éppen ezért gondoltuk úgy, hogy létrehozunk egy felsőfokú szóvivőképzést.

Ide olyan diplomás embereket várunk, akik már rendelkeznek magabiztos idegennyelvtudással, illetve valamilyen felsőfokú szakterületben szerzett szakmai ismerettel. A képzésünket sikerült akkreditálni a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, éppen most államvizsgáztattuk a második végzős osztályt. Olyan ismereteket oktatunk a hallgatóknak, amivel az iskolapadból kikerülve, némi szakmai specifikumok elsajátítása után bárhol megállhatják a helyüket kommunikációs vezetőként, szűkebb körben akár szóvivőként is.

Mit ért szűkebb kör alatt?

A kommunikációs vezető sok helyen azonos a szóvivővel, de ez nem jelenti azt, hogy az adott személy mindkét feladat ellátására alkalmas. Lehet, hogy kiváló vezetője, szervezője valaki a szervezet kommunikációs csapatának, de valamilyen okból kifolyólag nem biztos, hogy jó szóvivő lesz belőle. Ilyen lehet a kiállás, vagy esetleg a beszédhiba, ami nem egy szerencsés dolog.

Az is lehet, hogy valaki kiválóan alkalmas arra, hogy telefonon vagy személyesen, akár idegen nyelven tájékoztassa az újságírókat, de élő adásban alkalmatlan a szereplésre, mondjuk a lámpaláza miatt. Az előbb említett képzésen igyekszünk elsajátíttatni a hallgatókkal a szükséges ismereteket, majd egy nagyon szigorú államvizsgán teszteljük tudásukat.

Sokan úgy gondolják, hogy a szóvivők igen sokat beszélnek.

Nem szeretnék a saját példámmal hivalkodni, azonban mikor a határőrség szóvivője voltam, az volt az első kérdésem mindegyik stábhoz, hogy hova, milyen műsorba készül az interjú. Ha az volt a válasz hogy a híradóba, tudtam, hogy pár másodperc alatt kell ismertetnem a lényeget, mivel egy mondatnál nem lesz több lehetőségem.

Pont ezért arra kellett törekednem - és erre kell törekednie mindegyik szóvivőnek - hogy akármelyik mondatomat is vágják be az anyagba, az információt hordozzon. Most sem ismerik sokan, korábban pedig végképp nem ismerték azt, hogy bekérhető az elkészült anyag egy utólagos ellenőrzésre, mielőtt azt leadják. A képzésen ezt is tanítjuk.

Hogyan telik egy szóvivő munkanapja?

Mindenkinek más és más a munkanapja, de egy általánosságot azért kijelenthetek: a szóvivőnek mindig készenlétben kell lennie. Én tizenötödik éve rövid technikai okokat leszámítva nem kapcsoltam ki a telefonomat, most sem kapcsolom ki, habár egyenlőre nyugdíjas vagyok, nem képviselek egy szervezetet sem, leszámítva a Szóvivők Egyesületét. Ez egy megszokás, egy rám ragadt foglalkozási ártalom. Éjjel-nappal elérhető vagyok, mivel egy szóvivő mindig dolgozik.
Amikor a határőrség szóvivője voltam, jellemző volt rám a hajnali ébredés, hiszen a munka sajátosságából eredően nagyon korán megkeresett az MTI valamint további hírügynökségek.

Reggeli ébresztőadásokban beszámoltam a határőrség éjszakai munkájáról, miután rohantam a munkahelyemre, vagy éppen egy másik stúdióba. Egy jól működő cég, akár három hetes, egy hónapos tervezéssel dolgozik, pusztán napi pontosításokat kell alkalmazni. Egyeztetünk a vezetővel, parancsnokkal, majd elindul a napi munka. A szóvivő feladatokat oszt ki, ellenőrzi a beosztottjait, saját maga is végzi a munkáját és természetesen bármikor a sajtó rendelkezésére áll.

Mi szükséges ahhoz, hogy harmonikus legyen a szóvivőnek és az általa képviselt munkahelynek a kapcsolata?

Ha a cégvezető azt szeretné, hogy a szóvivő jól kommunikálja a céget, akkor elengedhetetlen a vezető és a szóvivő közötti kiváló kapcsolat, a bizalom. A határőrségnél Béndek altábornagy volt a felettesem, aki soha nem tett szemrehányást azért, ha bármikor bekopogtam hozzá, ugyanis olyankor tudta, hogy jó okom volt erre. Egy jó szóvivőnek tudnia kell, hogy mivel mehet be a főnökéhez, illetve melyek azok a kérdések, amelyekkel nem kell zavarnia. Ehhez persze alaposan, pontosan, hozzáértéssel kell ellátni a feladatát.

Amikor a belügyminisztérium szóvivője és kommunikációs főigazgatója voltam, az ország belső ügyei a biztonságtól a közigazgatásig mind a belügyminisztériumra tartoztak. A miniszternek nagyon fontos tárgyalásai voltak nap mint nap. Annak idején Lamperth Mónika volt a miniszter, aki hét óra, negyednyolc felé mindig bent volt a minisztériumban esetleg reggel hatkor a televízió stúdiójában. Számára teljesen természetes volt, hogy én már ott várom a stúdió előtt, előkészítve mindent a zavartalan interjúhoz, de ha este tízkor a minisztériumban rám telefonált, csak annyit szólt, hogy „gyere át” - az irodájába - tudta, hogy a munkahelyemen vagyok.

Annak idején volt a nagyon tragikus angliai metrómerénylet, ami egész Európában szigorú biztonsági intézkedések bevezetését indokolta. Ha a miniszter tárgyal, nyilván nincs tisztában az azonnali tényekkel, a titkársága is a minisztérium ügyeit intézi. A sajtóosztály felelős minden információért. Egy emberem mindig figyelte a legfrissebb információkat, amit azonnal jelentett nekem. Szelektáltam, amire kellett, arra magam reagáltam, de az angliai merénylet egy olyan eset volt, amit azonnal jelenteni kellett a belügyminiszternek.

A miniszter asszony éppen egy nagyon fontos tárgyalást folytatott, amire bekopogtam és jelentettem neki a történteket. Szünetet rendelt el a tárgyalásban, majd telefonált a miniszterelnöknek és elkezdődhetett az érdemleges felkészülés az itthoni intézkedések bevezetéséhez.

Egy ilyen igen megterhelő és folyamatos készenlétet igénylő munka során mennyi idő jut a pihenésre, szórakozásra?

A szóvivő tevékenysége borzasztóan nagy stresszel, leterheltséggel jár. Vannak olyanok, akik minden téren alkalmasak lennének a szóvivői feladatok ellátására, leszámítva azt, hogy nem vállalják el a munkát a hatalmas stressz, a mindenről lemondó életmód miatt. A határőrségi négy évem alatt egyszer voltam szabadságon, a belügyminisztérium alatt egyszer sem.

Ha nyaralok és kikapcsolnám a telefonomat  – soha sem kapcsolom ki – számtalan bonyodalom történhet. Jelen pillanatban hazánkban, egy-két kivételt leszámítva nem készek arra a cégek, hogy megfelelő emberrel helyettesítsék a szóvivőket. Aki szíve mélyéből szóvivő, nem is szeretne szabadságra menni, hiszen a munka számára egy életforma.