A lap idéz egy belső dokumentumot, amely szerint az uniós törvényalkotók ezzel a háztartásokat és a termelőket egyaránt az alapanyagok hatékonyabb felhasználására akarják ösztönözni. A lépés nemcsak a klímavédelmet szolgálná, hanem a hatékonyabb nyersanyagfelhasználás révén hozzájárulhatna a gazdasági növekedés gyorsításához, a versenyképesség növeléséhez is.

A brüsszeli dokumentum szerint az Európai Unióban jelentősen nőtt a nyersanyagok termelése 1980-2005 között, 40 milliárd tonnáról 58 milliárdra, és 2020-ban elérheti a 80 milliárd tonnát. Az európaiak egy főre vetítve háromszor annyi nyersanyagot használnak fel, mint amennyit a fejlődő országok lakosai, de csak kétszer annyit termelnek, mint az utóbbiak.

A tervezet azt is megállapítja, ha az erőforrások kihasználásának hatékonysága 20 százalékkal javul, akkor az egy százalékos pótlólagos gazdasági növekedést eredményez, tekintettel arra, hogy a nyersanyagok egyre drágábbak lesznek.

A brüsszeli irat szerint a nyersanyagfogyasztási adót fokozatosan vezetnék be, hogy a lakosság és a termelői szféra is kellőképpen felkészülhessen rá.