Ezév május 11-én reggel hatkor köszönthette először a Reggeli stúdiójából Erdélyi Mónika a korán kelő tévénézőket. Bár az előző években is több ízben megfordult ott, mindig csak vendégként tehette. Három hónapja ez a műsor lett új munkahelye, hiszen kilenc év után megszűnt saját showműsora, és jó darabig nem lehetett tudni, folytatódik-e és főként hogyan tévés karrierje.

Megfordult korábban a fejedben, hogy szívesen vezetnél műsort a Reggeliben?

Nem, soha! Amíg az ember lányának saját nevével fémjelzett talkshowja van,nem vágyik semmi másra. Gondolj csak bele: amíg csak te vagy egyedül a főszereplő, amíg a te neved tündököl óriás betűkkel a díszletfalon, ennél nem tudsz jobbat elképzelni se!Kizárólag akkor kezdett el foglalkoztatni a Reggeliben való műsorvezetés lehetősége, amikor a csatorna vezetősége felvetette nekem. Azonnal jó ötletnek tartottam, hiszen teljesen más, mint a korábban megszokott munkám: felvett adások helyett élőben kell bizonyítani, teljesen mások még a témák is, amik nap mint nap előkerülnek, vagyis roppant izgalmasnak találtam a lehetőséget, igazi kihívásnak tekintettem és tekintem ma is. Örülök, hogy engem választottak.

Három hónapnyi „reggelizés” van mögötted: ha mérleget vonsz, elégedett vagy? Olyan ez a munka, amilyet vártál, amilyennek remélted?

Végülis olyan, bár nagyon nem tudtam előre elképzelni róla semmit. Azelőtt mindig csak vendégként fordultam meg a Reggeli stúdiójában, és azonnal feltűnt nekem, mennyire jó hangulatban, oldott légkörben dolgoznak az ottani kollégák. Hál’istennek ezt aztán saját bőrömön is megtapasztalhattam Reggelisként. Bevallom, bizony eleinte nem volt könnyű megszokni a kettős műsorvezetést – így kilenc év után! Teljesen szokatlan, sőt, kifejezetten furcsa volt egy darabig hogy nem csak én kérdezek,nem csak én viszek végig egy gondolatmenetet, hanem van mellettem még valaki más is ugyanebből az okból. Szerencsére nagyon gyorsan tudok alkalmazkodni új helyzetekhez, így itt sem volt túl sokáig problémám.

Felvett műsor helyett élő, egyenes adásban kell dolgoznod: szoktál izgulni?

Nem, soha. Előző nap délután megkapom a szerkesztőktől a másnapi témák anyagát, van rá elég időm, így mindig lelkiismeretesen fel tudok készülni. Ráadásként egy ideje rövidültek a Reggelik, hiszen már csupán 6:55-től 9-ig vagyunk képernyőn, míg amikor én kezdtem itt dolgozni, még ennek a duplája volt a műsoridőnk. Alapvetően nem vagyok egy drukkos alkat, ha valamit nem tudok, utánanézek a neten, ha valamit meg akarok kérdezni, felhívom a szerkesztőt, így másnapra nem maradhat megoldatlan kérdés, ami miatt esetleg aggódnom lehetne.

A Mónika Show elvesztését kiheverted már?

Nem vagyok egy hosszan búslakodó, önsajnálatban fetrengő, sokáig kesergő típus, és amúgy sem volt nagyon más választásom, mint hogy beletörődjek az adott helyzetbe. Mi értelme azon siránkozni, ami elmúlt? Az a mottóm, hogy amin tudok még változtatni, abba belevetem magam, de amin már nem, azt elengedem. Természetesen nagyon rossz érzés volt hogy véget ért a műsorom, körülbelül egy hónapon át szomorkodtam is miatta, nosztalgiáztam rajta a kollégáimmal, de azután megráztam magam és előre néztem inkább. Most, hogy ismétlik a show régi adásait, néha bele-belenézek, jóleső érzés látni, bár ezek nagyon az elejéről való felvételek. Én magam is másmilyen voltam, máshogy beszéltem, a témák is nagyon eltértek az egyre fajsúlyosabbá váló későbbiektől. Azért persze jó újralátni, csak nem siránkozom miattuk.

Azzal hogy hajnali műsorvezető lettél, gondolom, sokkal több időt tudsz fordítani napközben a lányaidra, még egyéb vállalkozásaiddal kapcsolatos munkáid dacára is…

Abból a szempontból nincs nagy változás, hogy most is ugyanúgy kell valakinek vigyáznia az adások idején a gyerekeimre, akárcsak korábban a show felvételeikor: ez a valaki legtöbbször az anyukám, vagy az anyósom, és ha éppen megoldható, akkor az expárom, Gyula. Szerencsére nem csak a nagymamák vagy az apuka töltöttek-töltenek sok időt a lányokkal, hanem én magam is, ez korábban is mindig így volt.

A Reggeliben Hujber Ferivel voltál eddig párban beosztva a legtöbbet, de Szujó Zoltán és Csonka András oldalán is fel-feltűnsz időnként. Melyikükkel csiszolódtatok össze mostanra a legjobban?

Ferivel az első pillanatban megtaláltuk a közös hangot, míg Zolival kicsit többet kellett csiszolódnunk, de mostanra már vele is egy hullámhosszon tudunk működni, akárcsak Bandival. Mindhárom kollégámról csak jót mondhatok, nagyon segítőkészek, jóindulatúak, tisztelettudóak voltak velem az első naptól fogva, és ez azóta sem változott szerencsére. Kedvelem is őszintén mindnyájukat, olajozottan megy a munka.

Ha újra lehetőséget kapnál egy saját műsorra, ismét belevágnál vagy inkább más vizekre eveznél, mert elég volt a kilenc év ebből a műfajból?

Azt nem bánnám, ha nem kellene többé olyan komoly, rettenetes családi drámákkal és tragédiákkal foglalkoznom, mint a Mónika Show utolsó éveiben tettem, hiszen az ilyen helyzetek nem csak megérintik, de meg is viselik az embert. Viszont egy könnyedebb, szórakoztatóbb műsort boldogan felvállalnék! Mondjuk hasonlót, mint Oprah Winfrey világszerte nagy népszerűségnek örvendő talkshowja, amiben van lazább és fajsúlyosabb téma egyaránt, az nagyon tetszik nekem is. Ha el tudom csípni, mindig meg is nézem, mert kifejezetten élvezem a hangulatát, szórakoztat, nagyon tetszik nekem. Egy ilyen típusú műsor első helyen szerepel a kívánságlistámon, bár gyanítom, ez a mostani nem az az időszak, amikor az embereknek kívánságai lehetnek a munkaadóikkal szemben. Tudom, hogy jó ideig nem fog indulni ilyen műsor a csatornán, de kivárom a soromat! Ez is feladat, az is feladat. Ami elénk kerül, azt kell csinálni, méghozzá legjobb tudásunk szerint.