Az érintett országok - Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus - attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség két és fél évvel ezelőtti egyoldalú kikiáltása nem kívánt következményekkel járhat a saját országukban.

Guido Westerwelle - aki hivatalba lépése óta először jár Koszovóban - Fatmir Sejdiu elnökkel és Hashim Thaci kormányfővel folytatott tárgyalása után azt mondta, fontos, hogy Pristina határozottan fellépjen a bűnözés és a korrupció ellen.

A német külügyminiszter alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, hogy Koszovó ügye precedensként szolgálhat a világ más pontjain. A jelentős albán többségű korábbi szerbiai tartomány ügye egyedülálló, külön eset a nemzetközi politikában - mondta.

Tárgyalópartnerei a közös sajtótájékoztatón mindenkit biztosítottak arról, hogy elkötelezettek a reformok iránt, készek kétoldalú államközi viszonyt kiépíteni Szerbiával, és szavatolják a Koszovóban élő kisebbségek - szerbek, cigányok és mások - biztonságát.

Miután a 27 EU-tagállamból csak 22 ismerte el Koszovót, az integrációs szervezet semmilyen megállapodást nem tudni kötni Pristinával. Igaz, a terület nem csak ezért van messze az európai uniós tagságtól: a koldusszegény országban virágzik a korrupció és a szervezett bűnözés, feszült az etnikumok közötti viszony; mindez tetézve a jogbiztonság hiányával elriasztja a külföldi befektetőket.

Három - szerb többségű - észak-koszovói járás ráadásul nem tartozik a pristinai koszovói albán kormány ellenőrzése alá.

Koszovóban jelenleg nagyjából 10 ezer katona állomásozik egy NATO-misszió keretében; e nemzetközi kontingensbe a legtöbb katonát - körülbelül 1500-at - az Egyesült Államok és Olaszország mellett Németország adja.

Emellett Washington után Berlin Koszovó legjelentősebb pénzügyi támogatója. Guido Westerwelle négy országot érintő háromnapos balkáni körútja lezárásaként pénteken még felkeresi a délnyugat-koszovói Prizren melletti német katonai tábort és a Pristinához közel fekvő gracanicai szerb enklávét.