Szabadfi Árpád elmondta, hogy az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este - "mikor megindultak a drámai események" - a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi akkor beszélt a kormányfővel, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe.

A rendőrtábornok kérdésre válaszolva beszélt arról is: próbálta jelenteni Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy felhívta a miniszterelnök, de úgy emlékszik, akkor este nem tudta őt elérni. A bizottság tagjai megjegyezték: ez összevág a Petrétei által korábban elmondottaknak, hogy otthon, papucsban nézte a tévét.

Szabadfi Árpád beszámolt arról, hogy aznap este felhívta Szilvásy György akkori nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter, de emlékei szerint "nem volt konkrét tárgyköre a beszélgetésnek", az "tájékozódó jellegű volt" azzal kapcsolatban, hogy mi van a téren. Arra a kérdésre, nem furcsállotta-e, hogy egy olyan miniszter felhívja, aki nem is a felettese, a tábornok azt mondta: nem.

Szabadfi bizottsági meghallgatásán elmondta: nem volt előzetes információjuk a készülő erőszakos eseményekről.

Beszélt arról is, hogy szeptember 19-én Gergényi Péter akkori budapesti főkapitánnyal és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjével tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a történtekről, a megbeszélésen emlékei szerint részt vett Petrétei József és Szilvásy György is. A miniszterelnök arra volt kíváncsi, a rendőrség képes-e Budapesten biztosítani a rendet, de Szabadfi arra nem emlékszik, hogy utasítást kapott volna a kormányfőtől.

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követő erőszakos eseményekről szólva úgy fogalmazott, hogy traumát jelentettek a számára, amelyet máig nem hevert ki.

Az albizottság ülésén Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő felvetette: pusztán dilettantizmus, vagy valami ennél sokkal súlyosabb probléma eredményezte, hogy késlekedtek a rendőri vezetők a tévészékház ostrománál a fontos döntések meghozatalával, és nem siettek bajtársaik segítségére.

Hozzáfűzte: sokan úgy vélik, hogy a Szabadság téren 2006 szeptemberében provokáció történt, és ennek során "rendőröket dobtak oda áldozatként". A kormánypárti honatya szerint ez a legfontosabb kérdés, amelyre az albizottságnak választ kell találnia.

Révész Máriusz arról beszélt: "elszoruló szívvel" látta a Hír TV-ben, ahogy a feldühödött tüntetők egy lángoló vízágyús kocsiból rángatnak ki a rendőröket, és azokban a percekben senki nem tudta volna megmondani, hogy meglincselik-e őket, vagy elengedik. A fideszes politikus szerint "elfogadhatatlan abszurditás", hogy mindeközben a rendőri vezetők másfél órát késlekedtek a riadó elrendelésével.

Szabadfi Árpád a késlekedés okára vonatkozó ismételt kérdésekre nem tudott válaszolni, de meghallgatásán megjegyezte, hogy a történtekért minimum erkölcsi felelősséggel tartozik az országos főkapitány, illetve helyettese. Szavai szerint, ha a felelősségét megállapítják, akkor azt vállalni fogja.

Arra a kérdésre, miért nem vette át a parancsnokságot a budapesti főkapitánytól, Szabadfi Árpád - aki azokban a napokban a Rio de Janiero-ban tartózkodó Bene László országos főkapitányt helyettesítette - úgy válaszolt: nemcsak a fővárosban zajló eseményekkel kellett foglalkoznia, és bár igaz az, hogy a Szabadság téri helyszín volt a "legdrámaibb", az ország más nagyvárosaiban is nagy létszámú demonstrációkat tartottak, és akkor nem volt helyettese, aki ezt a feladatot átvehette volna tőle.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) idézte Gergényi 2006. október 2-i nyilatkozatát az eseményeket vizsgáló Ignácz István akkori Pest megyei rendőrfőkapitány vezette vizsgálóbizottság jelentéséből, amely szerint Szabadfi mellette volt a Szabadság téren történtek idején, és a budapesti főkapitány minden intézkedést vele egyeztetve, "a füle hallatára" adott ki.

Szabadfi azonban az albizottság ülésén állította, hogy ez fizikailag lehetetlen, "nem álltam ott, nem is állhattam ott", bár azt elismerte, hogy a budapesti főkapitány sok intézkedéséről tudott. Szabadfi azt is elmondta, hogy bár Gergényi kérte a lovas alegység bevetését, ő egyeztetett az egység parancsnokával és ez alapján megtagadta a kérést.

Révész Máriusz arra is kíváncsi volt, hogy "a rendőrségi túlkapások időszakában", az "embervadászat" idején, azaz szeptember 19-én, 20-án és 21-én - amikor még Bene külföldön volt - Szabadfi legfőbb rendőri vezetőként tudott-e a rendőri visszaélésekről, próbálta-e a törvényes keretek közé visszaszorítani a rendőrséget?

Szabadfi Árpád szerint nem adtak ki a visszaéléseket lehetővé tevő, arra biztató központi utasítást, és a "negatív jelenségeket" később kivizsgálták. Révész szerint azonban a vizsgálatok gyakorlatilag nem jártak eredménnyel, a rendőrség tagjai "összezártak, összezárnak", és "bűnös módon nem tárják fel az igazságot, egymásnak falaznak".

Szabadfi azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a rendőrök a 2006 őszi fővárosi bevetéseken nem viseltek azonosítót, kifejtette: olyan intézkedést nem adtak ki, hogy a rendőr azonosítása ne történhessen meg.

Kérdésre válaszolva elmondta: 2006. október 23-án az operatív műveletek irányításában nem vett részt, a bűnügyi információk elemzésével, értékelésével foglalkozott.