Államcsőd vagy növekedés vár Magyarországra?
Eltérőek a vélemények arról, hogy mi várható Magyarországon. Orbán Viktor növekedést szeretne, külföldi elemzők viszont az államcsődtől féltik az országot.
2010. szeptember 1. szerda 06:13 - Tóbiás Gábor
Orbán Viktor új világrendről, benne Magyarország visszanyert hangjáról beszélt hétfőn a külképviselet-vezetői értekezleten. Ezzel szemben Kenneth Rogoff az IMF volt főközgazdásza az államcsőd rémével:Ukrajna, Románia és Magyarország azok az országok, amelyeknek ingatag a helyzete, s különösen Magyarország áll rosszul” .
„A csődnek nyilván megvan a kockázata, hiszen ezekben az országokban nagyon magasak az államadóságok, főleg Magyarországon” – mondja Novák Tamás közgazdász, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Ráadásul Magyarországon magas az államháztartási hiány is. A kérdés az, ezt mennyire lehet majd külső piacról finanszírozni. Az biztos, hogy belföldről ez elég nehézkes lenne, mert a lakosság és a vállalati szektor folyamatosan szegényedik. Tehát mindenképp külső finanszírozásra van szükség.
A piac attól fél, hogy bedőlnek az országok és ez nehezebbé válik a külső finanszírozás „Ha pedig eluralkodik az a hangulat, hogy csődök várhatóak, akkor ez egy önmagát beteljesítő jóslattá is válhat”- így a gazdasági kutató.
Hosszútávú tervekre lenne szükség
Magyarország és az IMF
Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap forrásait ún. készenléti hitel-megállapodás formájában. 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitel-megállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. A 2008–2009-es gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 milliárd eurós kölcsönt kapott, aminek a nagy részét az IMF adta.
forrás: wikipedia.hu
Ezért nagyon fontos az, hogy viszonylag stabilan tartsák az államháztartási egyenleget, vagy legalábbis lehessen látni azt, hogy folyamatosan csökken a hiány. „Látni kellene, mik azok az intézkedések, melyek kordában tudják tartani a költségvetési hiányt. Mint ahogy a többi országban (például a cseheknél és a lengyeleknél) már van néhány évre előre tekintő makro pálya, ami arra épít, hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt. Ez a fő trend most. Aki ezzel szembemegy, az megégetheti magát” – mondja Novák.
Magyarországnak egyelőre nincsen hosszútávú terve a hiánycsökkentésre. „Nincs jövő évi költségvetési tervezet vagy két-három évre szóló fiskális pályalevezetés. Ezért van ez a nagy bizonytalanság, mert semmit nem lehet tudni, semmit nem lehet látni” - mondja a közgazdász, majd hozzátette: „valahonnan még forrást kell szerezni, erre van ez a nyugdíjjal kapcsolatos hercehurca, az lehet amentőöv. Ha ez nem jön össze, akkor továbbra is kemény megszorításokra lesz szükség.”
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés a kormány célja. Ez nagyon jól hangzik, egyelőre csak azt nem látni, hogy honnan jön majd ez a növekedés. Plusz Magyarország nyáron megszakította a tárgyalásokat az IMF-el és „semmi sincs helyette". Ez egy ilyen ex lex, lebegő állapot. Ezért nem lehet semmit mondani, hogy most mi van vagy mi lesz”- mondja Novák.
Pillangó effektus
„Nem véletlen az, hogy sok ország az elmúlt két évben erősítette a kapcsolatot az IMF-el. Az egy stabil védőháló.Ha valaki csak úgy lebeg, ebben a nagy hiányokkal terhelt időszakban akkor bármilyen kis piaci rezdülés káoszt okoz. Például a svájci frank mostani menetelése is ilyen” – magyarázza a helyzetet Novák Tamás.
Már nincs krízishelyzet, viszont ha csődbe megy egy ország, annak globális kihatása lesz. „Ha bárhol a világon probléma lenne, annak közvetlen kihatása lenne Magyarországra. Ha nincsen IMF-védőháló, annak egyetlen egy lecsapódási pontja van: az árfolyam. Drasztikusan gyengülhet a forint.
Hol van egy másik védőháló?
„Az a baj, hogy totális a kiszámíthatatlanság, mert nem lehet látni ezeket a két-három évre szóló fiskális terveket, vagy a növekedésre ösztönző pályákat. Tulajdonképpen semmit nem lehet látni. Ez önmagában nem lenne baj, ha jól menne a világgazdaság szekere és a magyar export folyamatosan megtalálná a keresletet a külpiacon és bővülésre lehetne számítani, de ez sajnos nem így van – mondja Novák Tamás.