A számvevők szerint a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek döntései nem az állam érdekeinek elsődlegességét figyelembe véve születtek. A volt pénzügyminisztereket szakmai felelősség terheli a vagyonkezelőnél tapasztalt hiányosságok miatt, büntetőjogi felelősségüket azonban - ha van - az ügyészségnek kell megállapítania - közölte Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója.

A döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte az ÁSZ szerint. Konkrét eseteket is megemlít az ÁSZ, ahol a nem megfelelő döntések komoly veszteséget jelentenek a magyar államnak, ide sorolták a Malév, a Bábolna és több székház ügyét.

Az ÁSZ megállapította, hogy a pénzügyminiszter 2008-2009-ben nem vizsgálta a kialakított vagyonkezelési, intézményi rendszer működését, nem hozta meg a hibákat kiküszöbölő az átlátható és hatékony vagyongazdálkodást biztosító intézkedéseket. Az átgondolatlan vagyonkezelési döntések miatt jelentős kár érte a magyar államot, amelynek számszerűsítése, Becker Pál szerint, ugyan még korai, annyit azonban elmondott, hogy Sukoró miatt 1,3 milliárd forint, a moszkvai kereskedelmi székház ügye miatt pedig mintegy 3,5 milliárd forintra tehető a kár.

A Malév privatizációjában kifogásolják, hogy a kiadott pénzügyminiszteri határozatok nem tették lehetővé, hogy a magyar állam beváltsa a garanciát.

A négy kiemelt székházprojektnél - MÁV, MTV, Magyar Posta, MVM - pedig az előzetes számítások alapján a várt hatékonyságjavulás nem következett be, sőt ezek többletköltséget okoztak. A számvevőszék szerint a saját tulajdonú székházak kedvezőbb megoldást jelentenek.

Becker Pál elmondta, hogy a vezérigazgató mellett az ÁSZ szerint a Vagyontanácsot is felelősség terheli a kialakult helyzetért.