A 700 oldalas könyvben kendőzetlenül ír arról, milyen hatással volt rá a Gordon Brownnal való közös munka, aki – Blair állítása szerint – folyamatosan azon mesterkedett, hogy kiüsse őt a nyeregből. Ez a személyes nyomás olyan elviselhetetlenné vált Blair számára egy idő után, hogy egyre gyakrabban nézett a pohár fenekére. „Az alkohol támasszá vált számomra” – vallja az ex-miniszterelnök. Beismeri, minden nap ivott, míg hatalmon volt, és már-már az alkoholizmus határait súrolta. Emellett Brown politikáját hibáztatja a Munkáspárt választási katasztrófájáért is, mely szerinte annak következménye, hogy letért a Blair által megkezdett reformokkal kikövezett útról. „Politikai számítás, igen. Politikai érzelmek, igen. Elemzői intelligencia, abszolút. Érzelmi intelligencia, nulla.” – így summázza Brown jellemrajzát a könyvben.

A királyi családról is kendőzetlenül mond véleményt: a királynő kicsit gőgös, Diana hercegnő pedig manipulatív volt. A hercegnő „a földön járt, bájos és intelligens volt, ugyanakkor makacs is volt, és hajlamos a túlérzékenységre.”

A brit médiát felkavarta az a kijelentése is, mely szerint nem bánta meg az iraki háborút, melynek 179 brit katona és több százezer iraki civil esett áldozatul. Azt vallja, most is úgy látja, szükséges volt eltávolítani Szaddam Husszeint, ám ő is sok könnyet hullatott a halottakért.

Blair kritikusai úgy vélik, e könyvben is megmutatkozik az ex-elnök szemellenzős látásmódja: mind az iraki háborúval, mind a Munkáspárt politikájával kapcsolatban képtelen felelősséget vállalni és beismerni hibáit. Azt mondják, hazudik, mikor azt állítja, hogy azért nem rúgta ki Brownt, mert „jobb volt házon belül tudni”, szerintük valójában nem volt hozzá bátorsága.

A könyv a Journey (Utazás) címet viseli: „Egy bizonyos típusú vezérként kezdtem. És egy másikként végeztem.” A Daily Mail szerint ez az egy állítás igaz a könyvben: Blair „egy óriási népszerűségnek örvendő miniszterelnökként kezdte, aki tele volt ígéretekkel, hogy Nagy-Britanniát egy jobb, korrektebb hellyé teszi. És egy hiteltelen hazudozóként fejezte be ez az utazást, aki megosztotta pártját, és egy háborúba vezette országát, mely bemocskolja a nemzeti öntudatunkat még éveken át.”