Miért fordulnak az alkotmánybírósághoz a törvénnyel kapcsolatban?

Úgy érezzük, hogy ez a törvény a sajtószabadság alkotmányba foglalt elvét, és a független, objektív tájékoztatás lehetőségét sérti három vonatkozásban is. Az első, hogy olyan testületeket hoz létre, egyrészt az egész médiavilág irányítására, másrészt a közszolgálati médiumok irányítására, ahol egészen egyoldalú, mindent eldöntő többsége van a kormányoldalnak. Az intézményrendszerben megszűntetik az eddigi kiegyensúlyozottság és a paritás elvét, ami ellenzéki és kormányoldali gondolatoknak egyforma teret biztosított. Ez súlyosan veszélyezteti a sokoldalú tájékoztatást és az alkotmányban garantált véleménypluralizmust.”

Miért gondolják úgy, hogy az Alkotmánybíróság riasztása megoldást jelenthet a problémára, hiszen nyilván Ön is tisztába van az összetételével, és nagyon nagy jóindulattal sem mondható párt- független testületnek?

„Hogy ebben a mostani összetételű taláros testületben mennyire lehet bízni, e tekintetben nyilvánvalóan felmerülnek kételyek. De bármilyen összetételű is ez a testület, nehezen teheti meg azt, hogy saját, korábbi határozatainak ellentmond. Márpedig korábbi alkotmánybírósági döntések – melyeket szó szerint idézünk a beadványban – mondták ki azt, hogy a politikai oldalak kiegyensúlyozottságára van szükség a kuratóriumi testületeknél. Szembeköpi a szervezet a saját múltját, hogy ha korábbi kuratóriumi határozataival szemben ad zöld utat a szabályzásnak.”

Van még két másik dolog, amit kifogásolunk. Sérül az átlátható finanszírozás azáltal, hogy a közmédiumok vagyonának egy részét „államosítják”, és működési költségeit jó részét is összevonják, az új médiatanács,a Szalai Annamária által felügyelt Alap irányítása alá vonják. Ezt a gazdálkodást, a működést érintő beszerzéseket mentesíti a törvény a közbeszerzés hatálya alól. Ez összesen  huszonöt milliárd forintot jelent, magyarán ekkora összeg fölött ellenőrizetlen, a klienseket kedvezményező gazdálkodást, vagy inkább garázdálkodást enged meg.

Mit eredményezhet az, hogy a Fidesz szembemegy a legnagyobb európai szervekkel, hiszen mind az újságíró szövetségek, az EBESZ, a Transparency International ellenzi, sőt elfogadhatatlannak tartja a törvényt?

A média jogszabályzás az EU-ban a tagországok belügye, tehát törvényt nem tud megsemmisíteni semmilyen európai hatóság sem. Szót emelhet viszont ez ellen akkor, ha ez a számos európai dokumentumban megfogalmazott irányelvekkel szembemegy. A kormány politikája vállvonogatva kezeli az európai normákat és szervezeteket, legyen szó akár gazdaságról, akár médiaszabadságról. Egy biztos, a nagy nemzetközi felháborodás ”sikerének” könyvelhető el, hogy rákerültünk a nagy nemzetközi hírlapok címlapjaira. Ennek hatására azért a most ősszel szavazásra kerülő médiaalkotmánnyal kapcsolatban bizonyos pontokon meghátráltak. Születtek olyan Fideszes módosító indítványok is, melyek a legdurvább dolgokat próbálták a törvényszövegben elsimítani, de a problémákat sajnos nem oldották meg.

Nem véletlen, hogy eltűnt a médiaalkotmány tervezetből az a passzus, ami a nagy nemzetközi kábelszolgáltatókat érintette volna. A korábbi javaslatban ők is felelősek lettek volna, ha valami olyan jelenik meg az általuk sugárzott adásokban, ami a Fidesznek nem tetszik. Látszik tehát, hogy ahol komoly gazdasági ellenerővel szembesültek, ott azért már nem voltak olyan bátrak.

Ez az a módosító volt az, amit L. Simon László saját maga nyújtott be és aztán visszavont?

Igen, ez is szerepelt a visszavont javaslatokban, de szerepel az újakban is. A javaslatok visszavonása körüli játék engem személyesen azért szórakoztatott, mert ennek a törvénynek a vitája folyt a parlament utolsó hetében ahol Simon úr váltig állította, hogy az akkor beadott módosító javaslatukat tekintsük úgy, mint a Szentírást. Erre én megkérdeztem őt, hogy mi a garancia arra, hogy ezek az indítványok így maradnak? Ő azt felelte, hogy neki nincsen főnöke, így nincs az az isten, hogy ezeket a módosítókat visszavonja. Úgy tűnik mégis volt az az "isten".

Hogyan arról, hogy Rogán Antal, a médiatörvény-csomag benyújtója korábban arról beszélt, a médiatörvény tervezetnek egy részéről tárgyal nyáron a parlament, a "médiaalkotmánynak" hívott javaslatot elhalasztják az őszi ülésszakra, ellenben Orbán Viktor egy nappal korábban még azt mondta: az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezi, és a médiacsomag mind az öt javaslatáról döntenek?

Körülbelül ennyire látszik, hogy Rogán Antalnak mekkora beleszólása volt, aki formálisan jegyzi a törvényt. Nagyon nyilvánvaló, hogy egyetlen okból, nem a kormány adta be a törvényjavaslatot, hiszen így ki tudta kerülni a kötelező egyeztetési folyamatot. Rogán Antal ez esetben a kormány „leánykori neve” volt.

Milyen módosító indítványokat nyújtottak be a médiaalkotmány kapcsán?

Legjobb az lenne, ha ezt az egész törvénytervezetet visszavonnák, és az egész egyeztetést elölről kezdenék, de megpróbáljuk a lehetetlen: foltozgatni próbáljuk az alapvetően viselésre alkalmatlan ruhát. A harmincöt módosító javaslatunk között talán a legfontosabb az internet megregulázásának megakadályozása. Annyira speciális ez a terület és annyira nem lehet megkívánni az internettől azt az engedélyeztetési és fegyelmezési procedúrát, amit a tervezet tartalmaz, hogy mi egyszerűen átültettük volna a legutóbbi EU-s dokumentum terminusait, amelyek nagyon tudatosan a többi médiumtól elkülönítik a világhálót. A második blokk az, amit L. Simon László is megtett, és amiről már beszéltünk. A harmadik pedig a korábban lex-Pokolnak csúfolt paragrafusok kiszedése a törvényből, amit a módosító indítványokban a nagy tiltakozást tapasztalva most Fidesz is megpróbált eltávolítani.”

„A negyedik csoport azt a célt szolgálja, hogy a közpénzből üzemeltetett televíziókra, rádiókra, lapokra sokkal erősebb és objektívebb, sokoldalúbb tájékoztatási kötelezettség vonatkozzon. Ne lehessen közpénzen, köztulajdonban olyan médiumot (pl. önkormányzati lapot) fenntartani, ami egyoldalúan informál, és mondjuk csak a polgármester szócsöveként működik.