A Megasztár  ötödik évada 2010-ben kerül megrendezésre. A korhatárokat eltörölték, és az énekesek saját együtteseikkel is nevezhetnek. A válogatás az év tavaszán elkezdődött, melyből május 1-8-15-én már televíziós összeállítást sugároztak. A műsor augusztus 21-én folytatódott további válogatókkal. Egyben új szlogen született az adás számára: „Legenda csak egy van”.


Nézed az új megasztár adásait?

Természetesen.

Mi a véleményed a mostani indulókról?

Meglepően sok jó hang van és nagyon színes a társaság. Tetszik, hogy kortól függetlenül rengeteg ember mert jelentkezni. Az idő multával az embereknek egyre kevesebb a bátorságuk ahhoz, hogy bármit is tegyenek az életükért. Ha lelki szempontból nézem, én tudom, hogy ez nem egyszerű, emiatt becsülöm azokat, akik elmertek menni. A tizenegy éves gyerektől az ötven éves emberig láthattunk olyanokat, akik mertek kockáztatni.

Ha már említetted, mit szólsz ahhoz, ha valaki ilyen fiatalon vállalkozik erre a megmérettetésre?

Én inkább az idősebb generációnak ajánlanám a tehetségkutatóban való részvételt. Egy fejlődő kislány, egy fejlődő szervezet még nem tudja hova tenni azokat az érzelmeket és impulzusokat, amit egy ilyen megmérettetés kiválthat belőle. Ahogy ezt a műsor is bizonyította, amikor az egyik kislány énekelt és utána egy pillanatra elég pökhendi volt, majd elsírta magát. Ez mind a feszültségből fakad.

Én éppen emiatt nem is engedném meg a gyerekemnek, hogy ennyi idősen elmenjen egy Megasztárba. Borzasztóan tehetségesnek látom ezeket a picurkákat, csak még nincsenek felkészülve egy ilyen versenyre. Nagyon sok lelki vonzata lehet ennek a későbbiekben. A hirtelen jött sikert ennyi idősen, de még idősebben sem könnyű feldolgozni. Ameddig nem alakul ki bennük az empátia képessége, amíg nem lesz „kész ember”, addig nem szabadna ilyen műsorok közelébe engedni a gyerekeket.

Számos külföldi példa van arra, hogy milyen lelki sérült felnőtt lett azokból a gyerekekből, akik korán lettek sikeresek. Elég, ha csak Britney Spearsre vagy Michael Jacksonra gondolunk. Hirtelen jött az életükbe a siker, aminek meg kellett felelniük és ehhez nagyon gyorsan fel kellett nőniük. Pedig egy gyereknek meg kell élnie a gyermekkorát. Biztos van kivétel is, de általánosságban elmondható, hogy ilyen korban nem tudnak még felnőttként gondolkodni. De ez így van jól! Egy gyereknek, gyerekként is kell gondolkodnia és az ahhoz kapcsolódó dolgokat kell megélnie, nem a hírnevet.

Van esetleg már kedvenced?

Még nincsen teljesen kialakult képem, de azért Bojki Balázst már most nagyon szeretem. A Bojkii Brothers zenekar tagja és kimagasló teljesítménnyel bír. Ő már letett valamit az asztalra, hiszen nem csak énekel, hanem zeneíróként is megmutatta magát. Itt egyébként bejön még egy szörnyű dolog… Sajnálatos, hogy ezeknek a tehetségeknek a Megasztárhoz kell folyamodniuk, hogy hírnevet kapjanak. Innen is látszik, hogy milyen nagy súllyal bír ez a műsor. Én rengeteg szakmabelinek ajánlottam azt, hogy ha nem tud máshogy kiugrani, akkor érdemes ezt megpróbálni.


Van egy-két igencsak megosztó személyiség, mint például Genya. Róla mi a véleményed?

Ha a média szemszögéből vizsgálom, akkor a műsorcsináláshoz jó, de ha zenészként és énekesként nézem, akkor szerintem nincs ott a helye. Nem értettem egyet a zsűrivel, hogy Jenőt (aki Ukrajnából érkezett) kirakták, a Genyát pedig tovább engedték. Szerintem Jenő simán elférne egy cd-n a hangja alapján, én nem tudtam felfogni, hogy miért kellett mennie. Szerintem volt ott egy-két hang, aki rosszabb volt, mint ő, és mégis tovább jutott. Adhattak volna neki még egy esélyt.

Valóban volt néhány érdekes, vagy megmagyarázhatatlan döntés. Ennek szerinted mi lehet az oka?

A zsűri az adott pillanatban dönti el, ki jut tovább. Vagyis a jó játékos a meccsen rúgja be a gólt. De ezt lehet tudatosítani is magunkban, hogy igenis most kell apait-anyait beleadni… De hiába ad bele valaki mindent, ha nincs meg benne az a bizonyos plusz, ami kell az előadóművészethez.

Nem elég tehetségesnek lenni a színpadhoz, nem elég csak énekelni tudni! Egy olyan karizmatikus énekesnek kell lenni, aki fel tudja vállalni magára azt a felelősséget, hogy előadóművész lesz. Ez egy nagyon nagy felelősség. Hiába tud valaki énekelni, ha csak maga felé énekel, egy idő sajnos úgysem tud majd érvényesülni. De lehet ezeket a dolgokat gyakorolni. Én is rengeteget fejlődtem az elmúlt hét évben.

Már most is rengeteg tehetség bukkant fel a műsorban. Mit gondolsz, a jelenlegi zenei piac elbír majd ennyi új zenészt?

Azt remélem, hogy cserélődnek majd a zenészek. Vannak a szakmán belül olyanok, akik sem zeneileg, sem karakterükben nem valók oda és bízom benne, hogy ezek a tehetségek lépnek majd a helyükre. Remélem, hogy lemorzsolódnak azok, akik nem tudnak semmit. Jó lenne, ha egy igényes magyar zenei társaságot tudnánk kialakítani.

Nem vagyok a tehetségkutatók ellen, csak úgy gondolom, hogy két műsor között hagyni kéne három-négy évet. Túl kicsi ez az ország ehhez. Megértem, hogy Nagy-Britanniában minden évben csinálnak egy ilyen műsort, de az egy sokkal nagyobb ország. Tudom, hogy a médiának is az az érdeke, hogy műsort csináljanak, ne csak új énekeseket. De jó lenne, ha idővel inkább az értékekről szólnának ezek a műsorok és nem arról, hogy futószalagon gyártják a tehetségeket.

Egyébként az X-Faktort is nézed?

Próbálom, de nem könnyű. Meg sem adják annak az esélyét, hogy az ember rajongjon valamelyik műsorért, hiszen egy időben adják mindkettőt. Képtelenség egyszerre nézni őket, pedig engem például mindkettő érdekel. De egyértelmű, hogy ez is a nézettségről és a két csatorna közti „háborúról” szól. Ezt én nem tartom jó húzásnak. Külföldön ez egész másképpen működik… Nagyon jót nevettem azon, amikor a Csonka Picitől énekelte a Ding dongot a Megasztárban egy srác. Kiraktam ezt a linket a facebookra, amire Csonka Pici csak annyit írt, hogy: „Nem is az számít, hogy mit csinált az a fiú, hanem, hogy a TV2-n többször is elhangzott a nevem”. (nevet) Mivel ő egy RTL Klubos arc, ez egy fricskája volt a két csatorna közti versengésnek.

A folytatásban Verát saját élményeiről és a karrierjének kezdetéről kérdeztük.