Messze a legtöbb jelöltet a Fidesznek sikerült állítania – a KDNP-vel karöltve – az önkormányzati választásokon. Második helyre kapaszkodott fel a Jobbik, megelőzve az MSZP-t. Tőlük jócskán lemaradva, a negyedik helyen szerepel az LMP, akik az egész országot tekintve csupán 26 polgármester-jelöltet tudtak állítani.

A miértekről László Róbert választási szakértőt kérdeztük.

A választópolgárok számára mit jelentene, azaz milyen vonzatai lennének annak, ha megszerezné a többséget a Főváros Közgyűlésében a Fidesz-KDNP?

Soha nem volt a Fővárosnak jobboldali vezetése, ezért elsősorban szimbolikus jelentősége van a többség megszerzésének. Húsz éve az a beidegződés Budapesttel kapcsolatban, hogy baloldali vagy liberális város, ez az elmélet is megdőlhet.

A választópolgárok számára is új lesz ez a helyzet, de csak a ciklus vége felé derül ki, el tudják-e választani a Főváros és a kormány tevékenységét, ráadásul az új vezetés sokáig visszamutogathat az előző húsz évre, ha nem jön el a fővárosban sem a Kánaán. A kormánynak az 1998 és 2002 között folytatott Budapestet büntető politikája bizonyosan nem járható út, de várhatóan szinte minden jelentősebb város vezetése narancsszínű lesz, ezért nagyon bőkezű sem tud lenni, sőt most már az is bizonyos, hogy nem várható fiskális lazítás.

A Jobbik előretörése – a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest – főként minek köszönhető?

Ez már egy régóta tartó folyamat. Az őszödi beszéd után gyorsult fel a radikalizálódás Magyarországon. 2007-ben megalakult a Magyar Gárda, a cigánysággal kapcsolatos politikai kérdéseket a Jobbik gyakorlatilag kisajátította, a második Gyurcsány-kormány rossz teljesítménye, a gazdasági válság, mind-mind a Jobbik erősödését hozta magával.

A 2009-es európai parlamenti választáson vált nyilvánvalóvá, hogy a Jobbik egy nagyon komoly politikai erővé nőtte ki magát, és 2010 áprilisára megduplázták a választóik egy évvel korábbi számát. Így aztán semmi meglepő nincs abban, hogy az önkormányzati választásokon is erősíteni tudja pozícióit, sőt 2006-ban alig-alig kerültek be néhány közgyűlésbe, mostanra viszont jó eséllyel a második legkomolyabb erővé nőheti ki magát. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy jelenleg sokkal sokrétűbb és fegyelmezettebb a Jobbik szervezete, mint a szocialistáké, mindez az önkormányzati pozíciókban is manifesztálódik majd.

Csupán négy lista közül választhatnak a budapesti polgárok. A szűk lehetőség mi mindennek a következménye?

A fővárosi lista állításához egy elég bonyolult kritériumrendszernek kell megfelelni, és elsősorban pont ezen feltételek drasztikus megnehezítésének köszönhető a szűk választási lehetőség. Például míg egy Munkáspárt a korábbi jelöltállítási feltételeket tudta teljesíteni, az újat már nem. De itt van a Szociáldemokrata Párt vagy a Szabad Emberek Magyarországért, akik annyira kiépítetlenek, hogy egy ilyen sokrétű kritériumrendszer teljesítésére jelenleg nem volt esélyük. Valamint eltűnt az SZDSZ és az MDF, igaz feljött a helyükre két új párt, a Jobbik és az LMP.

A pártrendszer teljes átsruktúrálódása, a jelöltállítás megszigorítása és a kisebb politikai erők meggyengülése együttesen okozta azt, hogy most sokkal kevesebb fővárosi lista közül válogathatunk. 2006-ban még kilenc formációnak sikerült, idén négynek.

Valószínűleg nem véletlenül nehezítettek a rendszeren.

Ez így van. A Fidesznek egyértelmű törekvése volt, hogy a fővárosban sokkal kevesebben tudjanak labdába rúgni. Az egyik fele ennek az, hogy a főpolgármesteri jelölést nehezítették meg a legjobban, hiszen a korábbinak négyszeresére növelték a begyűjtendő szelvények számát. A fővárosi listaállítás már nem ennyire látványosan, de majdhogynem ugyanilyen mértékben nehezedett. Tehát egyrészt a kompenzációs listáknak is – amiket a kerületekben kellett állítani – nehezebb lett a kritériuma, valamint duplájára nőtt a fővárosi listák megszerzéséhez szükséges kerületi kompenzációs listák száma. Korábban elég volt hat hozzá, idén már tizenkettőre volt szükség.

Csak 8 megyében található civil induló a listán. Miért? Négy éve jóval többen voltak.

Ez a negyedik szint, amit jelentősen megnehezítettek. Korábban a listaállításhoz elég volt a megyei választók 0,3 százaléka, most ez egy százalékra emelkedett. És az sem kedvezett a civileknek, hogy eddig külön listákat állítottak a tízezer alatti, illetve feletti településeken. Így aztán a kis településekbe beágyazott egész pici civil szervezetek korábban el tudtak indulni, most viszont már, hogy ez egyben van, nekik jóval nehezebb teljesíteni a háromszorosára nőtt kritériumrendszert.

Láttak esélyt arra, hogy a közeljövőben engednek a jelöltállítási gyeplőn?

Nem tűnik esélyesnek, hiszen ez kétharmados törvény és ebben a kormányciklusban nem valószínű, hogy még egyszer hozzányúlnának. Egyértelmű, hogy a Fidesz most saját képére formálta a rendszert, úgyhogy amíg ők vannak a kétharmados többség birtokában, addig egészen biztos, hogy könnyítésre nem lehet számítani. Még abban az esetben sem, ha megfogyatkozik a párt támogatottsága, mert ezt a rendszert úgy alakították ki, hogy egy ennél kisebb támogatottságú, de a relatív többséget még megtartó Fidesz számára is a lehető legelőnyösebb legyen.

Önök szerint mekkora esélye van Pécsett az LMP polgármester-jelöltjének, Keresztes Zsoltnak a győzelemre? Ugyanis csupán ez az egyetlen olyan megyei jogú város, ahol sikerült önálló polgármester-jelöltet állítaniuk.

Közelít a nullához. De nem is ez a jelentősége, hanem sokkal inkább az, hogy a választókat sokkal jobban lehet mobilizálni, ha van egy kézzel fogható polgármesterjelöltjük is. Az LMP számára az a fontos – nem csak Pécsett, hanem mindenhol –, hogy a közgyűlésekbe bekerüljenek. A lehetséges választóik nagyobb eséllyel mennek el ott szavazni, ahol van polgármesterjelöltjük, mint egy olyan helyen, ahol nincs. Tehát ez a jelentősége Jávor Benedek fővárosi indításának is. Ez nem azért volt fontos, mert bíznának a győzelmében, hanem azért, mert így lett arca a kampánynak, és ezáltal mobilizálhatóak a szavazóik a fővárosban, valamint elképzelhető, hogy ha sikerül hozniuk egy áprilisihoz hasonló jó eredményt Budapesten, akkor meg tudják akadályozni a Fidesz közgyűlési többségét és ők döntési pozícióba kerülhetnek ezzel.

Mi a véleményük a Kétfarkú Kutya Pártról? Négy év múlva nagyobb esélyük lesz arra, hogy bejussanak bármilyen listára, vagy eltűnnek a süllyesztőben?

Listát most sem akartak állítani. A Kutya Párt jelentősége nem abban áll, hogy felkerülnek-e a szavazólapra és lehet-e szavazni rájuk vagy sem, hanem hogy kiválóan megmutatják, milyen szinten áll a politika ma Magyarországon. Az ő ígéreteik bár nyilvánvalóan abszurdak, valójában semmivel sem abszurdabbak, mint a többieké.

A Kétfarkú Kutya Párt létezik már egy ideje, és sok-sok akciójuk volt év közben is – nem csak választáshoz kötődően. A mostani újdonságereje abban állt, hogy valóban megpróbáltak ringbe szállni és elkezdtek szelvényeket gyűjteni. A párt ötletemberei ha nem fáradnak el, és lesznek további kreatív ötleteik, akkor azokat ciklus közben is biztosan megvalósítják.

Hogy 2014-ben elindulnak-e bármilyen választáson, arról biztosra veszem, hogy egyelőre nekik sincs fogalmuk. A viccpártoknak így vagy úgy, de lesz még szerepük a politikacsinálásban.